Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

SANEYITSO LƐ MLITSƆƆMƆ | ANI SƐƐNAMƆ KO YƐ HE AKƐ ABAASƆLE?

Sɔlemɔ—Nɔ ni Ebaanyɛ Efee Ehã Bo

Sɔlemɔ—Nɔ ni Ebaanyɛ Efee Ehã Bo

Dani obaaje nɔ ko feemɔ shishi lɛ, ekolɛ obaabi ohe akɛ, ‘Mɛni maná kɛjɛ mli?’ Ani eji tɔmɔ akɛ abaaná susumɔ ni tamɔ nakai yɛ sɔlemɔ he? Jeee doo. Wɔmiisumɔ ni wɔle kɛ́ sɛɛnamɔ ko yɛ he akɛ wɔsɔle. Be ko lɛ, gbɔmɔ kpakpa Hiob po bi akɛ: “Kɛ́ mibo mitsɛ lɛ lɛ, ani ebaahere mi nɔ?”Hiob 9:16, NW.

Wɔsusu odaseyeli ni maa nɔ mi akɛ, sɔlemɔ jeee jamɔŋ nifeemɔ ko kɛkɛ loo nɔ ko ni hãa mɔ jieɔ ejwɛŋmɔ kɛjɛɔ enaagbai anɔ kɛkɛ lɛ ahe yɛ saji ni tsɔ hiɛ lɛ amli. Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ boɔ sɔlemɔi atoi diɛŋtsɛ. Kɛ́ wɔsɔle yɛ nibii kpakpai ahe ní wɔfee nakai yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ, ebaabo wɔ toi. Anɔkwa, ewoɔ wɔ hewalɛ ni wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ. (Yakobo 4:8) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔsɔleɔ be fɛɛ be lɛ, mɛɛ sɛɛ wɔbaaná? Hã wɔsusu sɛɛnamɔi lɛ ekomɛi ahe wɔkwɛ.

Ehãa wɔtoiŋ jɔɔ wɔ.

Kɛ́ okɛ naagbai miikpe yɛ oshihilɛ mli lɛ, ani ohaoɔ waa ni ofeɔ yeyeeye? Kɛ́ wɔyaje shihilɛ ni tamɔ nakai mli lɛ, Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni ‘wɔsɔle daa ni wɔkafɔ̃ɔ’, ni ‘wɔhã Nyɔŋmɔ ale wɔnibimɔi lɛ.’ (1 Tesalonikabii 5:17; Filipibii 4:6) Biblia lɛ hãa wɔ nɔmimaa akɛ kɛ́ wɔsɔle wɔhã Nyɔŋmɔ lɛ, ‘Nyɔŋmɔ toiŋjɔlɛ ni fe niiashishinumɔi fɛɛ lɛ baabu wɔtsuii kɛ wɔjwɛŋmɔi ahe.’ (Filipibii 4:7) Kɛ́ wɔkɛ wɔnaagbai lɛ shwie wɔŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛ lɛ, wɔtoiŋ baajɔ wɔ. Anɔkwa sane ji akɛ, ewoɔ wɔ hewalɛ ni wɔfee nakai. Lala 55:23 lɛ kɛɔ akɛ: “Shɛ ojatsu lɛ ofɔ̃ Yehowa nɔ, ni lɛ eeehiɛ omli.”

“Shɛ ojatsu lɛ ofɔ̃ Yehowa nɔ, ni lɛ eeehiɛ omli.”—Lala 55:23

Mɛi babaoo ni yɔɔ je lɛŋ he fɛɛ he lɛ ená toiŋjɔlɛ ni tamɔ nɛkɛ. Yoo ko ni atsɛɔ lɛ Hee Ran ni jɛ South Korea lɛ wie akɛ: “Eyɛ mli akɛ mikɛ naagbai ni naa wa miikpe moŋ, shi kɛ́ misɔle yɛ he pɛ lɛ, mihe jɔɔ mi oookɛɛ awo jatsu ko kɛje minɔ, ni minuɔ he akɛ miná hewalɛ ni mikɛaafi shi.” Cecilia ni jɛ Philippines lɛ wie akɛ: “Mihaoɔ yɛ mibiyei enyɔ kɛ mimami ni efɔ̃ nɔ yɛ afii amli ní no hewɔ lɛ enyɛɛɛ mi eyoo lɛ ahe waa. Shi akɛni misɔleɔ hewɔ lɛ, minyɛɔ mitsuɔ midaa gbi nifeemɔi ahe nii ni mihaooo tsɔ. Mile akɛ Yehowa baawa mi koni manyɛ makwɛ amɛ.”

Ehãa wɔtsui nyɔɔ wɔmli ni ehãa wɔnáa hewalɛ kɛkpeɔ kai anaa.

Ani okɛ shihilɛ ko ni baanyɛ ahã owala aŋmɛɛ bo loo oshara ko ni naa waa miikpe, ni ehã ohao waa? Kɛ́ osɔle ohã “miishɛjemɔ fɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ,” ebaahã otsui anyɔ omli. Biblia lɛ kɛɔ akɛ, Nyɔŋmɔ “shɛjeɔ wɔmii yɛ wɔjaramɔ shihilɛi fɛɛ mli.” (2 Korintobii 1:3, 4) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko be ni Yesu he jaraa lɛ lɛ, “eho ekula shi ni ebɔi sɔlemɔ.” Mɛni jɛ mli ba? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ni bɔfo ko jɛ ŋwɛi bajie ehe kpo etsɔɔ lɛ ni ewo lɛ hewalɛ.” (Luka 22:41, 43) Anɔkwafo Nehemia hu kɛ shihilɛ ni jaraa kpe be ni gbɔmɛi fɔji komɛi ka akɛ amɛbaatsĩ enaa koni ekanyɛ etsu nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ ewo edɛŋ lɛ. Esɔle akɛ: “No hewɔ lɛ agbɛnɛ, wajemɔ minijiaŋ!” Nibii ni ba yɛ sɛɛ mli lɛ hãa wɔnaa akɛ, Nyɔŋmɔ ye ebua lɛ ni enyɛ eye egbeyeishemɔ lɛ nɔ ni etsu nitsumɔ lɛ yɛ omanyeyeli mli. (Nehemia 6:9-16) Reginald, ni jɛ Ghana lɛ wie yɛ sɔlemɔ he akɛ: “Kɛ́ misɔle, titri lɛ, be ni mikɛ shihilɛi ni jaraa miikpe lɛ, minuɔ he tamɔ nɔ ni migba minaagbai lɛ mitsɔɔ mɔ ko ni baanyɛ aye abua mi, ní mɔ lɛ ewo mi shi akɛ mikashe gbeyei, ejaakɛ ebaatsu he nii ehã mi.” Hɛɛ, kɛ́ wɔsɔle wɔhã Nyɔŋmɔ lɛ, ebaanyɛ eshɛje wɔmii.

Ehãa wɔnáa hiɛshikamɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ.

Yiŋ komɛi ni wɔkpɛɔ lɛ baanyɛ asa wɔ kɛ wɔsuɔlɔi ashihilɛ he wɔwala gbii fɛɛ. Mɛni baaye abua wɔ koni wɔkpɛ yiŋ ni sa lɛ? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛ́ hiɛshikamɔ ehia nyɛteŋ mɔ ko lɛ [titri lɛ koni ekɛtsuɔ shihilɛ ko ni jaraa he nii lɛ], eya nɔ ebi Nyɔŋmɔ, ejaakɛ eŋɔhãa mɛi fɛɛ faa, ni ewieee mɔ hiɛ, ni abaahã lɛ.” (Yakobo 1:5) Kɛ́ wɔsɔle wɔbi hiɛshikamɔ lɛ, Nyɔŋmɔ baatsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ eye ebua wɔ koni wɔnyɛ wɔkpɛ yiŋ ni sa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi koni Nyɔŋmɔ ahã wɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ejaakɛ Yesu hãa wɔ nɔmimaa akɛ, ‘Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ baaŋɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ ehã mɛi ni biɔ lɛ lɛ!’Luka 11:13.

“Misɔleɔ mihãa Yehowa be fɛɛ be koni eye ebua mi ni makpɛ yiŋ ni ja.”—Kwabena, Ghana

Yesu po yɔse akɛ, kɛ́ ebaakpɛ yiŋ ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ, esa akɛ ebi e-Tsɛ lɛ gbɛtsɔɔmɔ. Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ be ni Yesu miitao ehala hii 12 koni ekɛ amɛ atsu nii akɛ ebɔfoi lɛ, “esɔle ehã Nyɔŋmɔ nyɔɔŋ lɛ mli fɛɛ.”Luka 6:12.

Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo atsui nyɔɔ amɛmli kɛ́ amɛna akɛ Nyɔŋmɔ eye ebua amɛ ni amɛkpɛ yiŋ ni sa, taakɛ eba lɛ yɛ Yesu gbɛfaŋ lɛ. Regina, ni jɛ Philippines lɛ tsɔɔ akɛ ekɛ naagbai srɔtoi kpe; ehe bahia ni ekwɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛ eweku lɛ be ni ewu gbo, enitsumɔ ŋmɛɛ lɛ, ni ebawa waa kɛhã lɛ akɛ ebaatsɔse ebii enyɔ lɛ. Mɛni eye ebua lɛ ni enyɛ ekpɛ yiŋ ni sa? Ewie akɛ, “Mikɛ mihe fɔ̃ Yehowa nɔ kɛtsɔ sɔlemɔ nɔ.” Kwabena, ni jɛ Ghana lɛ hu tsɔɔ nɔ hewɔ ni esɔle koni Nyɔŋmɔ aye abua lɛ, ewie akɛ: “Nitsumɔ ko ni awoɔ mi nyɔmɔ waa yɛ mli lɛ ŋmɛɛ mi.” Be ni esusuɔ nɔ ni ebaafee lɛ he lɛ, ewie akɛ: “Misɔleɔ mihãa Yehowa be fɛɛ be koni eye ebua mi ni makpɛ yiŋ ni ja.” Ekɛfata he akɛ: “Mile akɛ Yehowa ye ebua mi ni mihala nitsumɔ ni baahã manyɛ maja Nyɔŋmɔ ni manyɛ matsu miheloonaa hiamɔ nii ahe nii hu.” Bo hu kɛ́ osɔle yɛ nibii ni baanyɛ asa okɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ he lɛ he lɛ, Nyɔŋmɔ baawa bo.

Wɔtsĩ sɛɛnamɔi fioo komɛi ni yɔɔ sɔlemɔ he lɛ atã. (Kɛ́ ootao enɛ he nɔkwɛmɔnii krokomɛi lɛ, kwɛmɔ akrabatsa ni ji, “ Sɛɛnamɔ ni Yɔɔ Sɔlemɔ He” lɛ.) Shi dani onine baashɛ sɛɛnamɔi nɛɛ anɔ lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ esa akɛ ole Nyɔŋmɔ kɛ nɔ ni esuɔmɔnaa nii ji. Kɛ́ enɛ ji nɔ ni otaoɔ lɛ, no lɛ wɔmiiwo bo hewalɛ ni obi Yehowa Odasefoi ni amɛye amɛbua bo. * Enɛ ji nɔ klɛŋklɛŋ ni kɛ́ ofee lɛ, ebaahã otsi obɛŋkɛ ‘sɔlemɔ Toibolɔ’ lɛ kpaakpa.Lala 65:3.