2Korintusz 5:1–21
5 Mert tudjuk, hogy ha a földi házunkat, ezt a sátrat lebontják*,+ Istentől származó épületünk lesz, nem kézzel készített,+ hanem örökkévaló ház az égben.
2 Mert ebben a házban* bizony nyögünk, és nagyon vágyunk arra, hogy felvegyük azt, amelyet az égben készítettek nekünk,*+
3 hogy miután már felvettük, ne legyünk meztelenek.
4 Igen, mi, akik ebben a sátorban vagyunk, nyögünk, mivel meg vagyunk terhelve. De nem ezt akarjuk levenni, hanem a másikat felvenni,+ hogy azt, ami halandó, felváltsa az élet.+
5 Isten az, aki erre felkészített bennünket,+ aki nekünk adta a zálogát mindannak, ami a jövőben történik,* vagyis a szellemet.+
6 Így tehát mindig bátrak vagyunk, és tudjuk, hogy amíg ebben a testben van az otthonunk, addig az Úrtól távol vagyunk.+
7 Mert a hitünk vezet minket, és nem az, amit látunk*.
8 Ám igen bátrak vagyunk, és szívesebben laknánk az Úrral, mint ebben a testben.+
9 Akár nála van az otthonunk, akár távol vagyunk tőle, az a célunk, hogy elfogadhatóak legyünk előtte.
10 Mert Krisztus bírói széke elé kell állnia mindnyájunknak, hogy mindenki megkapja, ami jár neki azért, amit akkor tett, amikor testben volt, legyen az jó, vagy rossz*.+
11 Mivel tehát felismertük, hogy mélységesen kell tisztelnünk* az Urat, továbbra is meggyőződéssel tanítunk másokat, Isten pedig jól ismer minket. Remélem azonban, hogy ti* is.
12 Nem akarunk ismét dicsekedni nektek, hanem arra ösztönzünk benneteket, hogy ti dicsekedjetek velünk, így majd tudtok válaszolni azoknak, akik a külsővel dicsekednek,+ nem pedig azzal, ami a szívben van.
13 Mert ha nem voltunk eszünknél,+ Istenért volt, ha viszont józanul gondolkodunk, értetek van.
14 A Krisztusban levő szeretet ugyanis kényszerít minket, mert arra a következtetésre jutottunk, hogy egy ember meghalt mindenkiért,+ tehát mindenki meghalt.
15 És azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek,+ hanem annak, aki meghalt értük, és feltámadt.
16 Mostantól fogva senkit sem nézünk emberi szemszögből.+ Még ha Krisztust emberi szemszögből láttuk is, most már semmiképpen sem így látjuk.+
17 Ha tehát valaki egységben van Krisztussal, az új teremtés+. A régi dolgok elmúltak, és újak jöttek létre.
18 De minden Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által,+ és ránk bízta a békéltetés szolgálatát,+
19 vagyis hogy hirdessük azt, hogy Isten Krisztus által megbékéltetett magával egy világot,+ úgy, hogy nem vette figyelembe a bűneiket.+ Ránk bízta a békéltetés üzenetét.+
20 Így tehát nagykövetek+ vagyunk Krisztust helyettesítve,+ mintha Isten kérne titeket általunk. Krisztus helyetteseiként kérve kérjük: „Legyetek békében Istennel!”
21 Azt, aki nem ismerte a bűnt,+ bűnné* tette értünk, hogy igazságossá válhassunk Isten szemében.+
Lábjegyzetek
^ Vagy: „elbomlana”.
^ Vagy: „hajlékban”.
^ Vagy: „az égi hajlékunkat”.
^ Vagy: „az első részletet (foglalót)”; „garanciát (biztosítékot) arra, ami a jövőben történik”.
^ Szó szerint: „hit által járunk, nem látás által”.
^ Vagy: „hitvány”.
^ Szó szerint: „a ti lelkiismeretetek”.
^ Szó szerint: „félnünk kell”.
^ Vagy: „bűnért való áldozattá”.