Márk 4:1–41
Lábjegyzetek
Jegyzetek
a parttól: Lásd a Mt 13:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
szemléltetésekkel: Lásd a Mt 13:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
sziklás talajba: Lásd a Mt 13:5-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
a tövisbokrok közé: Lásd a Mt 13:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
Akinek van füle a hallásra, hallja: Jézus így vezette be a magvetőről szóló szemléltetését: „Figyeljetek!” (Mr 4:3). A szemléltetés végén elmondott felszólítással pedig azt emelte ki, hogy mennyire fontos, hogy a követői gondosan megfogadják a tanácsát. Hasonló felszólítások találhatók a következő versekben: Mt 11:15; 13:9, 43; Mr 4:23; Lk 8:8; 14:35; Jel 2:7, 11, 17, 29; 3:6, 13, 22; 13:9.
világrendszernek: Lásd a Mt 13:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
lámpát: Lásd a Mt 5:15-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
kosár: Lásd a Mt 5:15-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
Amilyen mértékkel mértek: A 23–25-ig terjedő versek szövegkörnyezete arra utal, hogy ha a tanítványok kevés figyelmet fordítanak Jézus tanítására, akkor nem várhatják, hogy sok hasznot merítenek belőle. De ha osztatlan figyelmet szentelnek neki, akkor Jézus a vártnál több információt és felvilágosítást fog adni nekik. Így gyarapodni fog a tudásuk, és jobban át tudják majd adni a tanultakat másoknak. Jézus nagylelkű, és ráadásként többet is elmond nekik, mint amire számítanak.
Isten királysága éppen olyan, mint amikor egy ember magot vet a földbe: Márk az egyetlen evangéliumíró, aki feljegyzi a 26–29-ig terjedő versekben található szemléltetést.
mustármaghoz: Lásd a Mt 13:31-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
a legapróbb volt minden mag közül: Lásd a Mt 13:32-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
felfogni: Vagy: „hallani”. Az itt szereplő görög szó jelentheti azt, hogy „hallgatva figyel” vagy „felfog (megért)”. (Vesd össze a Cs 9:7; 22:9-hez tartozó magyarázó jegyzetekkel.)
a túlpartra: Lásd a Mt 8:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
nagy szélvihar: Ez a kifejezés három görög szónak a fordítása, és szó szerint úgy is vissza lehet adni, hogy „nagyon heves szélvihar”. (Lásd a Mt 8:24-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) Márk nem volt ott ennél az eseménynél, ezért a szélviharról szóló élénk leírása, valamint a beszámolóban említett további részletek arra utalnak, hogy Pétertől szerezhetett tudomást minderről. (Hogy milyen hatással volt Péter Márk evangéliumára, lásd a „Márk evangéliumának áttekintése” című részt.)
párnán: Vagy: „vánkoson”. Ezen az egy helyen fordul elő a Keresztény görög iratokban ez a szó. Az, hogy a görögben határozott névelő szerepel, azt jelzi, hogy a párna a csónak felszerelése közé tartozhatott. Lehet, hogy egy homokzsák volt, amelyet nehezékként tartottak a csónak végében levő bedeszkázott rész alatt, vagy egy bőrrel borított ülés a kormányosnak, de az is lehet, hogy egy gyapjúdarab vagy párna volt, amelyre az evezős ülhetett.
Multimédia
A képen (1.) látható, háztartásokban használt lámpatartó egy művészi ábrázolás, mely Efézusban és Olaszországban talált, I. századi leletek alapján készült. Ilyen típusú lámpatartója valószínűleg a gazdag családoknak volt. A szegényebb otthonokban a lámpásokat felfüggesztették a mennyezetre, vagy egy falmélyedésbe (2.) tették, de olyan is volt, hogy agyagból vagy fából készült tartóra helyezték.
Egy 1985/86-os aszály miatt a Galileai-tenger vízszintje lecsökkent, és így láthatóvá vált egy ókori csónaktest, amely addig az iszapban volt. A csónaktest maradványai 8,2 m hosszúak és 2,3 m szélesek, a csónak legmagasabb pontja pedig 1,3 m. A régészek szerint a csónak valamikor az i. e. I. század és az i. sz. I. század között épült. Ebben az animációban egy rekonstrukció látható a csónakról, amely most egy izraeli múzeumban van kiállítva. A kisfilm azt mutatja be, hogy hogyan nézhetett ki a csónak, amikor úgy 2000 évvel korábban a habokat szelte.
Ez a rajz egyrészt egy I. századi halászcsónak maradványai alapján készült el, melyet a Galileai-tenger partjai közelében találtak az iszapban, másrészt pedig egy mozaik alapján, melyet egy I. századi otthonban fedeztek fel Migdal tengerparti városában. Ez a fajta csónak valószínűleg árbóccal és vitorlával volt felszerelve, illetve egy öttagú legénysége volt. A legénységet négy evezős és egy kormányos tette ki, aki a hajó hátsó részén állt egy kis fedélzeten. A csónak kb. 8 m hosszú volt, a közepén pedig kb. 2,5 m széles és 1,25 m mély. Úgy tűnik, hogy legalább 13 ember fért el benne.
Egy erős szélvihar dobálja a csónakot, és a tanítványok bőrig áznak, miközben átszelik a Galileai-tengert. Halálra vannak rémülve, hogy megfulladnak, ezért segítségért kiáltanak. Jézus, aki alszik, felkel, és ráparancsol a tengerre: „Hallgass! Némulj el!” A szél azonnal elül, és nagy csend lesz (Mr 4:35–41). Ez a csoda megmutatja, hogy amikor Jézus fog uralkodni a föld felett, ő és az Atyja nem fogják engedni, hogy súlyos viharok veszélyt jelentsenek Isten királyságának az alattvalóira (Jel 21:4). Márk nem volt jelen ezen az eseményen, mégis mozgalmasan és gyorsan pergőn számol be a történetről, ami egyébként az egész evangéliumára jellemző. A beszámolójában található élénk leírás és részletek azt jelzik, hogy olyan valakitől kaphatta az információit, aki a fedélzeten volt, feltehetően Pétertől.