SOKÁIG úgy hitték, hogy a sarki csér körülbelül 35 000 kilométert tesz meg az Északi-sarkvidéktől az Antarktikáig, és vissza is. A legutóbbi kutatásokból azonban kiderült, hogy ennél sokkal nagyobb távolságot tesz meg ez a kismadár.

Számos madárra apró adóvevőket, úgynevezett geolokátorokat helyeztek. Ezek a pehelysúlyú, fantasztikus műszerek feltárták, hogy néhány csér átlagosan 90 000 kilométert repül az oda-vissza útja során. Emiatt a legtöbbet vándorló élőlény a világon. Az egyik kis csér 96 000 kilométeres utat hozott össze. Mi az oka az új számadatoknak?

Bárhonnan vág neki az útnak a sarki csér, mindig „kerülőúton” halad. Ahogy a képen látszik, az Atlanti-óceánon megtett útvonaluk pályája S alakú. Miért? Azért, mert a madarak követik az uralkodó széljárások irányát.

A csérek körülbelül 30 éves életidejébe valószínűleg jóval több mint 2,5 millió kilométeres utazás fér bele. Ez nagyjából annyi, mintha háromszor vagy négyszer tennék meg az oda-vissza utat a földtől a holdig. „Elképesztő teljesítményt tudhat magának ez az alig 100 grammos kismadár” – mondja egy kutató. Az is érdekes, hogy mivel a sarki csér a föld mindkét sarkvidékén nyaral, „többször látja a napot, mint bármelyik másik teremtmény” – írja egy könyv (Life on Earth: A Natural History).