Figyeljük a világot

Jól megfizettünk ezért a bakiért!

Számítógépes szakemberek megkönnyebbülten lélegeztek fel, amikor a legtöbb számítógépes rendszer sikeresen lépett 1999-ből 2000-be. Néhány szakember megjósolta, hogy több számítógépes program össze fog omlani, és mindenféle fennakadást okoz majd, mivel olyan módszert használtak a programozásnál, melynek során elhagyták az évszámok első két számjegyét, és így a program nem tud különbséget tenni 1900 és 2000 között. (Lásd az Ébredjetek! 1999. február 8-i számának 21—3. oldalát.) Hogy ezt megakadályozhassák, a programozók éjt nappallá téve dolgoztak, hogy megjavítsák a hibás rendszereket még a végzetes nap előtt. Hogy mindez mennyibe került? Egy cikk, amely a Le Monde című francia napilapban jelent meg, azt írja, hogy a pénzügyi szakértők egy csoportja a költségeket „világméretekben 300-600 milliárd dollárra” becsüli. Az USA körülbelül 100 milliárd dollárt költött, Franciaország pedig 20 milliárd dollárt. Összehasonlításképpen, az öbölháború a szövetséges haderőknek „46-60 milliárd dollárjába” került. „A történelem ismételni fogja önmagát . . . egy sor olyan számítógépes hibával, amely számokkal van kapcsolatban. Lesz miért aggódni” — jelenti a The Wall Street Journal. Szerencsére „egy ilyen probléma sem fog előreláthatólag akkora gondot okozni, mint a 2000-es év bakija”.

Mi is a jelszavam?

Az elfelejtett jelszavak az egyesült államokbeli üzleteknek több millió dollárjukba kerülnek évente a termelékenység csökkenése miatt, és abból kifolyólag, hogy technikai támogatást kell nyújtaniuk. „Húsz évvel ezelőtt az embernek csak a társadalombiztosítási számát és esetleg egy-két telefonszámot kellett észben tartania” — mondja a The New York Times. De mostanra a jelszavak, melyeknek bepötyögésével hozzáférhetünk a munkahelyünkön a számítógépes fájlokhoz és e-mail szolgáltatásokhoz, sokunk számára az élet megszokott részévé váltak. Sőt, az ember nemegyszer a jelszók, hozzáférési kódok és személyi azonosítószámok tömkelegét halmozza fel. Az egyik hálózati adminisztrátornak állítólag 129 aktív jelszóval kell bíbelődnie. Emiatt néhány vállalat ujjlenyomat-azonosító berendezésekre és egyéb csúcstechnológiával működő biztonsági rendszerekre cseréli le a jelszavak használatán alapuló rendszereit.

A düh és a szíved

„Azoknak az embereknek, akik könnyen dühbe gurulnak, majdnem háromszor nagyobb az esélyük arra, hogy szívrohamot kapjanak, mint azoknak, akik nem jönnek ki könnyen a sodrukból” — jelenti ki a The Globe and Mail című újság egyik beszámolója. Közel 13 000 ember vett részt abban a hatéves felmérésben, amely a szívbetegség kockázatával foglalkozott. Egy résztvevő sem szenvedett semmiféle szívbetegségben a megfigyelés kezdetén. Mindenkinek feltettek egy sor kérdést, majd besorolták őket aszerint, hogy milyen mértékben hajlamosak a dühre — kismértékben, közepes vagy nagymértékben. A hatéves időszak alatt 256 személynek volt szívrohama. A felmérés kimutatta, hogy akiket a normál vagy középső csoportba soroltak be, azoknak 35 százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy panasz legyen a szívükkel. A tanulmány vezető szerzőnője és egyben az Észak-Karolinai Egyetem munkatársa, Dr. Janice Williams megjegyzi: „A düh szívrohamhoz vezethet, főleg azoknál a középkorú férfiaknál és nőknél, akiknek normális a vérnyomásuk.” A kutatók ezért azt javasolták a dühre hajlamos embereknek, hogy vegyék fontolóra olyan technikák használatát, melyeket a stressz kezelésére alkalmaznak.

Legfrissebb hírek a dohányzásról

„A dohányzás egy évszázados diadala után az emberek elpártolnak a cigarettától” — számol be a Worldwatch Issue Alert. A cigarettafogyasztás 11 százalékkal csökkent világszerte 1990 és 1999 között. Ez a folyamatos csökkenés az Egyesült Államokban közel két évtizede tapasztalható, ahol 42 százalékkal kevesebb cigarettát szívtak 1999-ben, mint 1980-ban. A beszámoló a cigarettaellenes kampányokat, a dohányzás veszélyeiről való növekvő tájékozottságot és a magasabb árakat említi meg, mint a csökkenés okait. „A fejenként elszívott cigaretták száma Franciaországban az 1985-ös csúcs óta 19 százalékkal csökkent. Kínában a csökkenés 8 százalék volt 1990 óta, míg Japánban 4 százalékot állapítottak meg 1992 óta” — teszi hozzá a beszámoló.

Biztosítás nélkül nem beteg a beteg

Egy tanulmány, melyet nemrégiben készítettek az Egyesült Államokban,  kimutatta, hogy azok az emberek, akiknek nincsen betegbiztosításuk, nagyobb valószínűséggel hanyagolják el a betegségre utaló jeleket, és vonakodnak orvoshoz fordulni, jelenti a Reuter hírügynökség. A tanulmány, mely eredetileg az Archives of Internal Medicine című folyóiratban jelent meg, az Egyesült Államok Egészségügyi Statisztikai Központja által összegyűjtött adatokra épült. A kutatás feltárta, hogy még súlyos betegségekre utaló jelek esetében is, amilyen például a homályos látás vagy a mellben kialakult csomók, azok, akiknek nincs biztosításuk, jóval kisebb valószínűséggel kérnek orvosi kezelést, mint azok, akiknek van. A beszámoló kijelenti: „Ironikus módon most, amikor hazánkban lefektetjük »a beteg emberi és polgári jogainak« alapjait, még mindig nincs mindenkinek joga betegnek lenni.”

Állatkert a középkori Londonban

A híres londoni Tower alatt végzett ásatások újabb részleteket hoztak napvilágra „egy középkori állatkertről, amely rendkívül változatos állatseregletnek adott otthont” — jelenti a londoni The Sunday Times. A kutatók szerint bizonyítékok támasztják alá, hogy egykor 100 féle fajt — orrszarvúkat, antilopokat, tigriseket, struccokat, kígyókat és aligátorokat — tartottak a ma Nyugati Toronyként (West Tower) ismert rész alatt. A szakértők már egy ideje tudtak arról, hogy létezett egy állatkert, de sok homályos részlet tisztázódott az újabb kutatások során, melyeket a királyi, az egyetemi és az egyházi archívumokban végeztek, illetve azon információk által, melyeket az ásatások útján gyűjtögettek össze. Az állatkertet János király alapította 1210 körül, és 1835-ben zárták be, amikor a Londoni Állatkert megnyílt a Regent’s Parkban. Néhány állatot átszállítottak az új állatkertbe, míg másokat Amerikába vittek hajóval. Az állatkert az egymást követő uralkodók érdeklődése miatt, valamint az ország viszonylag stabil helyzetének köszönhetően maradt fenn ilyen hosszú ideig. A Tower levéltárának igazgatója, Geoffrey Parnell ezt mondja: „Egyértelműen ez volt London legtovább fennálló bemutatója, mely évszázadokon át kikapcsolódással szolgált mind a királyi családnak, mind a polgároknak.”

Helyszíni igazságszolgáltatás

Három bíró a brazíliai Espírito Santo államban egy számítógépes programmal kísérletezik, amely arra lett tervezve, hogy azonnal igazságot szolgáltasson, számol be a New Scientist című folyóirat. Az Elektromos Bíró nevű program egy hordozható számítógépen működik. Kisebb balesetek alkalmával a rendőrség egy bírót és egy bírósági jegyzőt hív a helyszínre. A program célja az, hogy segítsen a bírónak mérlegelni a bizonyítékokat, és ott helyben igazságot szolgáltatni. Ezt úgy teszi, hogy egy sor kérdéssel fordul a bíróhoz, mint például: „Megállt a sofőr a piros lámpánál?” „Több alkoholt ivott a törvény által megengedett mennyiségnél?” Majd kinyomtatja a döntését, és az érvelést, amire azt alapozza. A New Scientist szerint a program „pénzbüntetést szabhat ki, kártérítések kifizetését rendelheti el, sőt még börtönbüntetést is javasolhat”. Azt remélik a számítógépes programtól, hogy elősegíti majd a bírók munkájának hatékonyságát, és így könnyít Brazília túlterhelt jogrendszerén.

Vízzel csalogatott vevők

Néhány indiai kereskedő kihasználta a közelmúltban tapasztalt szárazságot, hogy vásárlókat szerezzen. Ingyen vizet kínáltak fel mindenkinek, aki nagyobb háztartási gép vásárlásába fektetett be. A The Times of India tudósítása szerint egy kiskereskedő 500 liter vizet ígért két nyári hónapra, heti négy alkalommal annak, aki sütőt, hűtőgépet, mosógépet vagy televíziókészüléket vásárol. Egy másik bolt ingyen vizet kínált a nyár hátralevő részére azoknak, akik hűtőt vagy televíziót vásárolnak. Gudzsarát állam északnyugati részén azt tapasztalták, hogy minden idők egyik legsúlyosabb vízhiánya miatt a víz sokkal nagyobb vonzerővel bírt, mint az arany, az ezüst vagy az ingyenes üdülések. Rádzskot városában az üzletemberek azt állították, hogy háromszor annyi terméket adtak el, amikor vízzel csalogatták a vásárlókat.

A gyémánt rejtélye megoldódik

Az emberiség által ismert legkeményebb természetes anyag, a gyémánt akkor képződik, amikor a szén nagyon magas hőmérsékletnek és nyomásnak van kitéve. De mi lesz magából a gyémántból, amikor nyomás alá kerül? A tudósok 40 éve keresik erre a választ — azaz keresték, mivel nemrégiben rájöttek, hogy „ha a megfelelő szögben elegendő nyomás alá helyezik a gyémántot, a legkeményebb természetes anyag, melyet ismerünk, grafittá alakul át. Ez ugyanolyan szén . . ., amilyenből a gyémánt képződik” — tudósít a The Buffalo News. A tudósok azt mondják, hogy a kísérleteikből nyert ismereteiket jobb gyémántszerszámok készítésére szeretnék felhasználni.