Hitpróba

AZ ÉBREDJETEK! NAGY-BRITANNIAI ÍRÓJÁTÓL

RICHMOND festői szépségű városka Anglia North Yorkshire nevű grófságában. Várából, melyet nem sokkal a normannok 1066-ban aratott győzelme után építettek, lélegzetelállító látvány tárul az ember szeme elé a Yorkshire Dales Nemzeti Parkba vezető Swale folyó völgyére.

A richmondi Tizenhat című televíziós dokumentumfilm napvilágra hozta a vár modern kori történetének egy fontos oldalát, vagyis azt, hogy milyen sorsra jutott 16, lelkiismereti okokra hivatkozó szolgálatmegtagadó, aki itt töltötte börtönbüntetését az I. világháború idején. Mi történt velük?

Sorozás

Miután Nagy-Britanniában 1914-ben háborút hirdettek, a hazaszeretet mintegy 2,5 millió férfit ragadott magával, és indított arra, hogy csatlakozzon az ország fegyveres erőihez. Ám mivel a hadsereget egyre nagyobb veszteségek érték, és az emberekben tudatosult, hogy a háború nem ér véget olyan gyorsan, ahogyan azt a politikusok ígérték, így „már nem annyira kérték, mint inkább kényszerítették az embereket a katonai szolgálatra” — jegyzi meg Alan Lloyd hadtörténész. Ezért a brit történelemben először, 1916 márciusában besorozták a nőtlen férfiakat a hadseregbe.

Kétezer törvényszéket állítottak fel, hogy meghallgassák a fellebbezéseket, de nemigen voltak olyanok a lelkiismereti okokra hivatkozó szolgálatmegtagadók között, akiket teljesen felmentettek. A legtöbbjüknek azt parancsolták, hogy csatlakozzanak a segédszolgálatos csapatokhoz, melyeket a hadigépezet támogatására hoztak létre. Akik erre nem voltak hajlandók, azokat ennek ellenére újoncoknak tekintették, és hadbíróság elé állították. Kegyetlenül bántak velük, és börtönbüntetésre ítélték őket, melyet gyakran borzalmas körülmények között, kis helyen szorongva kellett letölteniük.

A richmondi Tizenhat

A richmondi Tizenhat között volt öt Nemzetközi Bibliakutató (akkoriban így hívták Jehova Tanúit). Herbert Senior, aki tizenöt évesen lett Bibliakutató 1905-ben, mintegy ötven évvel később ezt írta: „Cellákban helyeztek el bennünket, melyek inkább föld alatti tömlöcökhöz hasonlítottak. Valószínűleg már évek óta nem használták őket, mivel vastagon állt a szemét a földön.” A rajzokat, és a mostanra már alig kivehető, egy-két helyen olvashatatlan írásokat — melyek a rabok keze nyomán kerültek a fehérre meszelt cellafalakra — nemrég nyilvánosságra hozták. Vannak köztük nevek, üzenetek, szeretteiket ábrázoló rajzok, valamint a hitükkel kapcsolatos kijelentések.

Az egyik rab egyszerűen ezt írta: „Inkább meghalok egy elvért, mint anélkül.” Sok üzenet szól Jézus Krisztusról és a tanításairól. Láthatók a Nemzetközi Bibliakutatók (IBSA) által akkoriban használt, keresztet és koronát ábrázoló szimbólumok nagy gonddal készített másolatai is. Herbert Senior felidézte, hogy ő mit rajzolt a cellája falára: azt, ami A korszakok terve című, bibliatanulmányozási segédeszközben „A korszakok rajza” címmel jelent meg. Most azonban nem találta meg a rajzát; lehet, hogy nyoma veszett, ahogy az más írásokkal is történt,  melyek a főépületben vagy máshol lévő cellák falain voltak egykor. Egy másik felirat ezt mondja: „Clarence Hall, Leeds, I. B. S. A. 1916. május 29. Franciaországba küldve.”

Franciaországba, és vissza

Franciaországban és Belgiumban aggasztó ütemben nőtt a háború áldozatainak száma. Horatio Herbert Kitchener hadügyminiszternek és Douglas Haig brit parancsnoknak égető szüksége volt még több csapatra, melyekbe 1916 májusában nős férfiakat is besoroztak. Tekintélyük megerősítéseképpen bizonyos tisztek úgy határoztak, hogy példát statuálnak a lelkiismereti okokra hivatkozó szolgálatmegtagadókkal. Ezért aztán fegyvert szegezve a richmondi Tizenhatra, felterelték őket egy vonatra — ami törvényellenes volt —, és bilincsbe verve, titokban és kerülő úton Franciaországba szállították őket. Majd ahogy a Heritage című folyóirat arról beszámol, a boulogne-i partoknál „szögesdróttal oszlopokhoz kötözték, majdhogynem keresztre feszítették őket”, és végignézették velük, amint a kivégzőosztag meggyilkol egy brit katonaszökevényt. Azt mondták nekik, hogy ha nem engedelmeskednek a parancsoknak, akkor ugyanez a sors vár rájuk.

1916 júniusának derekán a rabokat 3000 katona elé vezényelték, hogy meghallgassák halálos ítéletüket, ám ekkorra Kitchener meghalt, és a brit miniszterelnök közbelépett. Kódolt üzenettel egy képeslap eljutott a londoni hatóságokhoz, és a katonai parancsot visszavonták. Haig parancsnoknak elrendelték, hogy az összes halálbüntetést változtassa tízévi börtönbüntetésre.

Nagy-Britanniába visszatérve a tizenhat ember némelyike egy skót gránitkőfejtőbe került, ahol egy hivatalos beszámoló szerint borzalmas körülmények között kellett „a nemzet érdekeit elősegítő munkát” végezniük. A többieket, köztük Herbert Seniort is visszaküldték a börtönbe, de már nem katonai, hanem polgári börtönbe.

Az örökség

Tekintettel arra, hogy a cella falai nincsenek jó állapotban, a richmondi várban — mely most az English Heritage nevű szervezet szárnyai alá tartozik — megtekinthető egy széles körű kiállítás, ahol egy virtuális érintőképernyő is található, így a látogatók anélkül tudják tüzetesen megvizsgálni a cellákat, a rajzokat és a feliratokat, hogy bármilyen kárt tennének bennük. A diákok csoportjainak segítenek megérteni, hogy a lelkiismereti okokra hivatkozó szolgálatmegtagadók miért voltak készek elviselni a büntetést, a bebörtönzést és a lehetséges kivégzést a szívük mélyén dédelgetett hitnézeteikért.

A richmondi Tizenhatnak sikerült „nyilvánosság elé vinni a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadást, és elindítani azt a folyamatot, hogy az emberek elfogadják és tiszteljék” ezt az állásfoglalást. Ennek következtében a hatóságok már több megértéssel bántak azokkal, akik a II. világháború idején tagadták meg a katonai szolgálatot lelkiismereti okokra hivatkozva.

2002-ben részben a richmondi Tizenhat emlékére a vár környékén egy gyönyörű kertet adtak át, hogy elismeréssel adózzanak ezeknek az embereknek az erkölcsi meggyőződésükért.

[Kép a 12–13. oldalon]

Balról jobbra: a richmondi vár XII. századi tornya, a büntetőhellyel, ahol a börtöncellák is voltak

Herbert Senior, a richmondi Tizenhat egyike

Az egyik cella, ahol a richmondi Tizenhat raboskodott

A háttérben: a börtön falain az évek során készült feliratok részletei