Nicsak, repül a  mókus!

AZ ÉBREDJETEK! FINNORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

A VILÁG majdnem minden táján élnek mókusok. Vannak köztük olyan tüneményes jószágok is, mint a szibériai repülőmókus, melyet hívnak még orosz sutaszárnyú mókusnak is *. Csakugyan tud repülni ez a kicsi rágcsáló? Milyen állat a repülőmókus, és miért olyan ritkán látni?

Hogyan repülnek?

Noha minden fán élő mókus ágról ágra ugrándozik, egyikük sem múlhatja felül a repülőmókust. Ezek a rágcsálók arról híresek, hogy akár még 80 méteren át is képesek siklani. Mi a titkuk?

A repülőmókusnak olyan repülőhártyája van, melyet méltán megcsodálhatna minden repülőgép-tervező. „Az eleje egy olyan porcdarabhoz feszül, mely a csuklóból indul ki — írja a The World of the Animals című könyv. — Jóllehet úgy fest, mintha a membrán csak két bőrrétegből állna, a kettő között azonban van egy vékony izomréteg is, mely lehetővé teszi, hogy a mókusok változtassanak a siklófelület görbületén, és így annak aerodinamikai tulajdonságain.”

A mókus siklás közben szinte teljesen kilapul. Amikor épp nem vitorlázik, időnként úgy néz ki, mintha egy több számmal nagyobb szürke kabátot viselne.

Miért nem ütközik bele a mókus semmibe repülés közben? A farka kormánylapátként irányítja a röptét. Mielőtt egy fához ér, a mókus kinyitja „fékernyőjét”, vagyis a testét függőleges irányba dönti. Nagyon-nagyon ritkán számolja el magát, olyankor viszont a földre pottyan.

Ennek a szőrös „sárkányrepülőnek” a mutatványában a kis testsúly is kulcstényező. Egy felnőtt repülőmókus mindössze úgy 150 grammot nyom, hosszúsága pedig körülbelül 20 centiméter, nem számítva a farkát. A fülei aprók, és nem ül pamacs a végükön, ennélfogva nem zavarják a mókust a repülésben.

Éjszakai pilóta

A repülőmókus nagy, fekete gombszeme rendkívüli. Más mókustól eltérően a repülőmókus éjszakai életet él. Jó látás kell tehát hozzá, hogy megtalálja kedvenc táplálékát, a barkát, valamint a lombhullató fák leveleit és a tűlevelű fák rügyeit. Minthogy télen kevesebb a táplálék, a repülőmókusok ősszel barkát halmoznak fel kis éléskamráikban, melyeket az ágak között és a fák odvában rejtenek el.

Tavasszal néhány repülőmókus annyira belemerül a hancúrozásba, hogy elfeledkezik a délutáni szunyókálásról. Ráadásul van még valami más is az évnek ebben az időszakában, ami leköti a mókusok figyelmét: a párzás. Amikor a hímnek sikerül elcsábítania a nőstényt repülőmutatványával, a fészekrakás válik időszerűvé. Erre sor kerülhet akár egy madárházban, ha épp „kibérelhető”, vagy egy fa odvában. A repülőmókusoknak általában sok fészkük van.  Némelyik élelmük rejtekhelyéül szolgál, a többi pedig tartalék lakóhelyül. Egyes mókusok csűrökben fészkelnek. De más mókusoktól eltérően a repülőmókusok nem hajlandók a városban lakni.

Tavasz végén, nyár elején a repülőmókus mama két-három utódnak ad életet. A táplálásuk lefoglalja őt, még napközben is. Születésükkor a kismókusok ujjhegy nagyságúak, de az ősz vége előtt már „kirepülnek” a fészekből!

Miért olyan ritkán látni őket?

Miért olyan ritkán látni repülőmókust? Ennek egyik oka, hogy ez az apró éjszakai teremtmény csöndben közlekedik a fák felső ágai között, és nem szívesen hívja fel magára a figyelmet. Ráadásul a repülőmókusok jobban szeretik az északi erdőket, amelyek a Balti-tengertől az orosz tajgán át a Csendes-óceánig húzódnak, és amelyekben egyaránt élnek lombhullató és örökzöld fák.

Szibéria hatalmas erdei látszólag szavatolják a szibériai repülőmókus fennmaradását. Ám ez a faj — odvakban fészkelő más fajokkal egyetemben — az erdőirtás következtében elveszít fészekrakásra alkalmas helyeket. Finnországban, lakóhelyük nyugati részén, az Európai Unió egyik rendelete védi a repülőmókust. Elég, ha megpillantanak egy ilyen jószágot a fák lombjai között, vagy felfedezik az ürülékét, máris elhalaszthatnak vagy beszüntethetnek egy építkezést.

Természetesen a repülőmókusok nem tudják, hogy az ürülékük milyen kalamajkát indíthat el, és úgy tűnik, mintha semmi sem zavarhatná meg tevékenységeiket. Amint leszáll az est, az északi erdőkben ezernyi orrocska jelenik meg a fák odvának nyílásában. Hosszú bajszok rezegnek, vékony ágak himbálódznak: a repülőmókusok újra tettre készek!

[Lábjegyzet]

[Kép a 23. oldalon]

Barka, a repülőmókus kedvenc tápláléka

[Kép a 24. oldalon]

Szibériai repülőmókus apróság

[Kép forrásának jelzése a 22. oldalon]

Ilya Lyubechanskii/BCIUSA.COM

[Kép forrásának jelzése a 23. oldalon]

Mókusok: Benjam Pöntinen

[Kép forrásának jelzése a 24. oldalon]

Mókusok: Benjam Pöntinen