Figyeljük a világot

A hajnövekedés mítosza

„Azzal, hogy levágjuk vagy leborotváljuk a hajunkat, nem fog gyorsabban nőni, sem a szerkezete vagy a vastagsága nem fog megváltozni” — állítja egy egészséggel és fitnesszel foglalkozó cikk a The New York Times-ban. Már jó pár éve élünk abban a tudatban, hogy a levágott vagy leborotvált haj gyorsabban és vastagabban nő vissza. Ám az 1920-as évek óta több vizsgálatot is elvégeztek, melyekből kiderült, hogy „a haj hosszát, szerkezetét és erősségét a gének és a hormonok határozzák meg, nem az, hogy hányszor borotválják le” — írja a cikk. Miért tartja magát mégis a mítosz? Talán azért, mert sokan korán elkezdik borotválni a fejüket, amikor a hajnövekedés sebessége még nem érte el a maximumot, és a hajszín világosabb, mint a végleges. Továbbá „a haj sötétebb és vastagabb a tövénél, így ha levágják a végét, olyan, mintha erősebb lenne — jelenti ki az újság. — A borotválás után megjelenő apró hajkezdemény pedig szembetűnőbb, mint ugyanakkora növekedés egy már hosszú hajban.”

 Vigyázzunk a hangos játékokkal!

„A hangos játékok károsítják a gyermekek hallását” — jelenti ki a Toronto Star című újság. „Negyven, 3 éven aluli gyermekeknek szánt játék” értékelése után egy kanadai audiológusokból (hallással foglalkozó szakemberekből) álló csoport arra jutott, hogy a megvizsgált játékok közül „legalább huszonöt olyan hangos, hogy kárt tehet a gyermekek hallásában” — írja az újság. A legnagyobb hangereje egy játék mobiltelefonnak volt, amely 115 decibellel szólt. Richard Larocque audiológus szerint ez „halkabb egy repülőgépnél, de hangosabb, mint a legtöbb diszkó”. Az Egészséges Kanada nevű szervezet által megszabott határérték jelenleg 100 decibel. A tanulmány azt írja, hogy „a 87 decibeles határérték, de az is csak maximum 30 percig, jobb lenne a fülnek” — jelentette ki a cikk.

Le a megbeszélésekkel!

Sok vállalat szükségesnek tartja az üzleti tárgyalásokat rövidre fogni, sőt, a felesleges megbeszéléseket ki is iktatni, számol be a The New York Times. Az időpazarlás csökkentésére néhány igazgató határozott módszereket vezetett be a megbeszéléseken: stopperrel méri az időt, sípol, kényelmetlen székeket helyeztet el a tárgyalóban, vagy nem is ülteti le a jelenlevőket. De úgy látszik, nemcsak az igazgatók elégelték meg a megbeszéléseket. Amikor egy felmérésben megkérdeztek több mint 600 beosztottat, hogy mit tartanak időpocsékolásnak, első helyen „a hosszúra nyúló megbeszéléseket” említették. Patti Hathaway, aki könyvet írt arról, hogy miként lehet megoldani a munkahelyen fellépő gondokat, azt javasolja, hogy az igazgatók először nézzék át a napirendi pontokat, hogy eldönthessék, egyáltalán szükség van-e a megbeszélésre. Ha a tervezett megbeszélés célja mindössze annyi, hogy tájékoztatva legyenek valamiről a munkatársak, azt talán e-mailben is meg lehet oldani.

Föld alatti faiskola

„Egy párás bánya tökéletes a faültetésre. Először is egész évben párás a levegő, és a föld belső hője miatt 25 Celsius-fokos meleg van” — írja a Toronto Star. Az Inco Limited nevű, bányászattal és fémfeldolgozással foglalkozó vállalat 1986 óta mindenféle hírverés nélkül föld alatti faiskolát működtet. A kanadai Sudburyhez közeli creightoni bányában, 1400 méter mélyen minden évben 50 000 facsemetét ültetnek el. Időzítő szerkezettel ellátott tartályokból öntözik a csemetéket naponta 2000 liter tápanyaggal és vízzel. A napfény hatását harminc darab 1000 wattos izzóval pótolják, melyek „az első héten napi 24 órán át világítanak, aztán a következő három hét alatt 18 órán át vannak felkapcsolva, 6 órán át le, majd utána 12 órán át fel, és 12 órán át le, akárcsak a szabadban” — mondja az újság. Az ültetési időszak január végén kezdődik, és május végére már lehet is elültetni a kis enyvesfenyőket és Banks-fenyőket a bánya területén és annak környékén. A facsemeték közül néhányat közösségi csoportoknak adományoznak.

A kertészkedés enyhíti a stroke utóhatásait

„A kertészkedés növeli leginkább az emberek életkedvét egy stroke után” — jelenti a Gießener Allgemeine című német újság. Hetven stroke-os betegtől kérdezték meg a rehabilitáció után 6 hónappal, hogy milyen tevékenységek nyújtottak megelégedettséget. Házimunka, bevásárlás, főzés, olvasás, séta, autóvezetés, az állásuk vagy különböző társas rendezvények? Nos, a kertészkedés volt az egyetlen tevékenység a listán, amelyről azt mondták, hogy növelte a megelégedettséget. Brigitte Oberauer foglalkozásterapeuta szerint a kertészkedés „megkönnyíti a stroke-os betegeknek, hogy a figyelmüket összpontosítani tudják valamire, és ne kalandozzanak el. Bevonja az érzékszerveket, és azt sugallja a betegnek, hogy új dolgok növekednek, és az élet megy tovább. Ezt fontos tudni egy súlyos betegség után.” A szabadban végzett munka emellett megoldás lehet a bent tartózkodással járó elszigetelődésre, valamint a beteg többet mozog, és javul az egyensúlyérzéke is.

Válság fenyegeti az időseket

„Ha nem emeljük meg az életszínvonalat még most, és nem vezetünk be valamiféle biztonsági intézkedést az idősek számára, 2030-ban vagy 2040-ben kolosszális társadalmi válsághelyzet állhat elő” — figyelmeztet Richard Jackson, a Washingtonban működő Globális Idősödés Program igazgatója. A The Miami Herald nemzetközi kiadása azt írja, hogy a hosszabb élet és az egyre alacsonyabb születési arány a világ minden részén „öregedési hullámot” idézett elő. Mexikóban például 2050-re az idősek aránya 5 százalékról várhatóan 20 százalékra fog emelkedni. Sok fejlődő országban is hasonlóan nagy ütemben növekszik az idős lakosság. Példa erre Kína, ahol az előrejelzések szerint a század közepére 332 millió lesz a nyugdíjaskorúak száma. „Versenyt futunk az idővel” az idősek ellátásához szükséges „nagyszabású társadalmi szolgáltatások” bevezetésében, jelentette ki a cikk.

Házi gyógymód gyermekeknek?

Brazíliában és másutt is szokássá vált, hogy válogatás nélkül adagolják a gyógyszereket a gyermekeknek, jelenti a Folha Online. Sok családnak egész gyógyszertára van otthon. De „a köztudattal ellentétben még a recept nélkül kapható gyógyszerek is okozhatnak maradandó kárt a gyermek egészségében, ha helytelenül vagy szükségtelenül szedi őket”. Ezenkívül sok betegségből, így például a köhögésből is, gyógyszer nélkül, maguktól kigyógyulnak a gyermekek. „Megszoktuk, hogy mindent gyógyszerekkel próbálunk megoldani” — mondja Lúcia Ferro Bricks, a São Pauló-i Klinika Gyermekintézetének egyik orvosa. A táplálékkiegészítők is sokszor feleslegesek, mivel a legtöbb esetben a megfelelő ételekkel meg lehetne adni a gyermek szervezetének, amire szüksége van. „Amikor a szülők arra kérnek, hogy írjak fel vitamint, azt mondom nekik, hogy többféle gyümölcsből készítsenek egy jó ivólevet a gyereknek” — mondja a doktornő.