Figyeljük a világot

„Hihetetlen, hogy évről évre a Biblia a legnagyobb példányszámban eladott könyv az Egyesült Államokban, annak ellenére, hogy a háztartások 90%-ában már van legalább egy Biblia . . . A becslések szerint minden évben 25 millió példányt adnak el belőle” (THE WALL STREET JOURNAL, USA).

„A kígyómarások világszerte mintegy 4,5 millió embert érintenek minden évben, és óvatos becslésekből kiderül, hogy legalább 100 000 ember hal meg kígyómarástól, és további 250 000 szenved maradandó károsodást” (MELBOURNE-I EGYETEM, AUSZTRÁLIA).

„2008-ban [körülbelül] 210 milliárd e-mailt küldtek mindennap” (NEW SCIENTIST, NAGY-BRITANNIA).

A forgalom zajától romlik a memória

„Azok az emberek, akiknek közel van a hálószobája az autópályához, a vasúthoz vagy a repülőtérhez, valószínűleg nehezebben emlékeznek régebbi információkra és tanulnak meg új dolgokat, még akkor is, ha nem ébrednek fel a zajra” – jelenti ki Ysbrand van der Werf, a Holland Idegtudományi Intézet munkatársa. Az alváshiány hatással van a memória működésére és a tanulási képességekre. Sőt a holland de Volkskrant című újság szerint ugyanez a helyzet akkor is, ha valami egy kissé megzavarja a mélyalvás stádiumát, annak ellenére, hogy az alvó személy nem ébred fel. Az agy hippocampusnak nevezett része létfontosságú szerepet játszik a memória működésében. Ahhoz, hogy megfelelően tudja ellátni a szerepét, mélyalvásra van szükség, mégpedig olyan mélyalvásra, melyet nem zavarnak meg „külső stresszforrások, például zaj és fény”.

A tűzijáték és a légzőszervi betegségek

A tűzijátékok látványosak ugyan, ám a levegőbe kerülő részecskék árthatnak az egészségünknek. A különböző színeket gyakran a rakétákban található fémsók adják, például a pirosat a stroncium, a zöldet pedig a bárium. Osztrák kutatók, akik mintát gyűjtöttek a hóból a szilveszteri tűzijáték előtt és után, megfigyelték, hogy a hó báriumtartalma a tűzijáték után 500-szorosára emelkedett. Mivel a báriummérgezés hatására összeszűkülnek a légutak, a kutatók azt mondják, hogy a tűzijáték füstjének belélegzése súlyosbíthatja a légzőszervi betegségeket, például az asztmát.

A szélturbinák a denevérek ellenségei

A Scientific American című folyóirat beszámolt róla, hogy a kanadai Alberta tartományban kimúlt denevéreket találtak a szélturbinák lábánál. A kutatókat meglepte ez a jelenség, hiszen a denevéreknek rendkívüli „hanglokátoruk” és figyelemre méltó repülési képességeik vannak. Megvizsgálták a denevértetemeket, és 92 százalékuknál belső vérzésre utaló jeleket fedeztek fel. Ebből arra következtettek, hogy a denevérek érzékeny légzőszervrendszere nem képes megküzdeni a hirtelen légnyomáscsökkenéssel, melyet a szélturbinák lapátjai okoznak. Ezek a lapátok akár 200 kilométer/órás sebességgel is tudnak forogni. Elsősorban a vándorló, rovarevő denevérek vannak veszélyben, és félő, hogy a szélturbinák olyan sok denevért ölhetnek meg, hogy emiatt felborulhat az ökoszisztémák egyensúlya.