Figyeljük a világot

Kanadában és az Egyesült Államokban 5296 úgynevezett zöld terméket vizsgáltak meg. Ezeknek a 95%-áról megállapították, hogy „nem bizonyítható, hogy valóban környezetbarát lenne” (TIME, USA).

A bangkoki nemzetközi repülőtéren a biztonsági emberek „valami szokatlanra bukkantak”, amikor átvilágították egy nő poggyászát. Amint kinyitották a táskát, hogy átvizsgálják, egy élő, elaltatott tigriskölyköt pillantottak meg (TERMÉSZETVÉDELMI VILÁGALAP, THAIFÖLD).

A sokszínű Amazónia

Az Amazonas-medence egyike a föld azon vidékeinek, ahol a leggazdagabb az élővilág. A Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint az elmúlt évtizedben több mint 1200 ott élő növény- és állatfajt fedeztek fel és soroltak be. Ezek között vannak halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök. Amazóniában tehát átlagosan minden harmadik napon fény derül egy új faj létezésére. „Elképesztő, hogy mennyi élőlényt fedeznek fel – mondja Sarah Hutchison, a WWF brazíliai koordinátora. – És ebben a számban még benne sincs a rengeteg új rovarfaj.”

Munkahelyi stressz

Minden ötödik finn szerint hatással van a munkavégzésére, ha gond van a memóriájával és nehezen tud összpontosítani. Egy finn intézet beszámolója szerint a 35 év alattiak közül egyre többen küzdenek ilyen nehézségekkel, holott az agynak ekkor kellene a legjobb teljesítményt nyújtania. Ezért egyebek közt a számítógépes rendszereket érintő folyamatos változásokat és az információáradatot hibáztatják. „Sokan úgy vélik, hogy olyan hatalmas mennyiségű információval találkoznak, hogy alig tudják kiszűrni, mire van szükségük a munkájukhoz” – jegyzi meg Kiti Müller professzor asszony. A Helsinki Times című újság ezt írja: „Ha a stressz sokáig fennáll, az agy alkalmazkodik a körülményekhez, és a test nem figyelmeztet, amikor az ember túlzottan feszültté válik. Csak akkor derül ki, hogy baj van, ha már komolyan megbetegedtünk.”

A videojátékok és az agresszió

Mennyi ideig marad agresszív, aki erőszakos videojátékokkal játszik? A kutatók megkértek véletlenszerűen kiválasztott iskolás fiúkat és lányokat, hogy 20 percen át egy részük játsszon erőszakos, a másik részük pedig nem erőszakos játékokkal. Ezután mindkét csoport felét megkérték, hogy gondoljanak vissza a játékra. „Másnap a résztvevőknek versenyezniük kellett valakivel, aki direkt veszített. A győztes megbüntethette a vesztest: egy fülsüketítő zajt küldhetett a fejhallgatójára.” Azok között a fiúk között, akiket megkértek, hogy gondoljanak vissza az erőszakos játékra, nyilvánvaló volt a megnövekedett agresszió. „Azok, akik szeretik az erőszakos játékokat, általában 20 percnél többet játszanak, és feltehetően többször is felidézik magukban a játékot” – mondják a tanulmány készítői a Social Psychological and Personality Science című újságban. A lányokra viszont nem voltak jelentős hatással az erőszakos játékok; ők általában nem is szeretik az ilyenfajta videojátékokat.