Hérodotosz célul tűzte ki, hogy feljegyzi a görög háborúk okait. Különösen érdekelték az i. e. 490-es és a későbbi, kisfiú korában zajló i. e. 480-as perzsa hódítás okai. E fő téma mellett hosszasan beszámolt azokról a népekről is, melyekre a perzsa hódítás hatással volt.

Hérodotosz tehetséges mesélő volt. Szenvedélyesen végezte a munkáját, és igencsak alaposan. Minden részletet leírt, melyről úgy érezte, szükséges a teljes képhez. Figyelemre méltó a munkája, hiszen nem alapozhatta azt hivatalos állami feljegyzésekre. Ilyen feljegyzéseket ugyanis, melyekben részletesen leírták az események sorrendjét, csak ritkán készítettek.

Akkoriban kevesen érezték fontosnak, hogy megörökítsék a történteket, kivéve persze, ha valamilyen dicsőséges tettekkel büszkélkedhettek az emlékműveken. Hérodotosznak megfigyelésre, néphagyományra és mások elbeszéléseire kellett hagyatkoznia, hogy megvalósítsa a célját. Sokat utazott, hogy információt gyűjtsön. Az egyik görög kolóniában, Halikarnasszoszban nőtt fel (ma Bodrum, Törökország déli részén), és bejárta Görögország nagy részét.

 Észak felé a Fekete-tengerig és a szkíták földjéig kalandozott, a mai Ukrajna területére. Délen Palesztinában és Felső-Egyiptomban is járt. Keleti irányba, úgy tűnik, egészen Babilonig eljutott. Valószínűleg nyugaton halt meg egy görög kolóniában, amely a mai Olaszország déli részén található. Bárhol járt, mindent megfigyelt, kérdezősködött, és azoktól gyűjtött információt, akiket a leginkább megbízhatónak tartott.

Mennyire helytállóak Hérodotosz feljegyzései? Úgy tartják, hogy hitelesen ír azokról az országokról, amelyekben ő maga is járt, illetve mindarról, amit a saját szemével látott. A görögök számára ismeretlen szokásokról – például a szkíta királyi család temetkezési szokásairól vagy az egyiptomi mumifikálásról – adott beszámolója sok mindenben egyezik azzal, amit a régészek feltártak. Úgy tartják, a hatalmas ismeretanyag, melyet Egyiptomról gyűjtött össze, „sokkal jelentősebb minden más, ókori időkből származó írott anyagnál, mely erről az országról létezik”.

Ám sokszor nem volt más választása, mint hogy megkérdőjelezhető beszámolókra hagyatkozzon. Arról nem is beszélve, hogy az ő idejében abban hittek, hogy a pogány istenek beleavatkoznak az emberek életébe. Tehát a munkája nem mindenben felel meg a modern történetírás követelményeinek. De Hérodotosz megpróbálta elkülöníteni a legendát a tényektől, és kijelentette, hogy nem mindent hisz el, amit mondtak neki. Csak azután vont le következtetést, hogy megvizsgálta és összehasonlította a beszámolókat.

A görög–perzsa háború valószínűleg Hérodotosz életműve. Figyelembe véve, milyen források álltak rendelkezésére, kiemelkedő eredményt ért el.