1–3. Mit jelent teljes szívvel szolgálni Jehovát? Mondj példát!

MIVEL nem vagyunk tökéletesek, sokszor hibázunk. De Jehova „nem bűneink szerint bánik velünk”, feltéve, ha megbánjuk azokat, és hittel, alázattal kérjük a bocsánatát Jézus váltságáldozata alapján (Zsolt 103:10). Ám ahogy Dávid Salamonnak mondta, Jehova csak akkor fogadja el az imádatunkat, ha „teljes szívvel” szolgáljuk őt (1Krón 28:9). De hogyan lehet erre képes egy bűnös ember?

² Hasonlítsuk össze két júdai király, Asa és Amácija életét. Mindketten azt tették, ami helyes Jehova szemében, de Asáról még azt is olvassuk, hogy teljes volt a szíve Jehova iránt (2Krón 15:16, 17; 25:1, 2; Péld 17:3). Mindkét király tökéletlen volt, és követett el hibákat. De míg Asa teljes szívéből ragaszkodott Jehova útjához, Amácijáról ez nem volt elmondható. Miután legyőzte Isten ellenségeit, magával vitte a bálványaikat, és imádni kezdte őket (2Krón 25:11–16).

³ Az, aki teljes szívvel szolgálja Istent, egész életében kizárólagos odaadással van iránta. A Bibliában a „szív” szó általában az ember belső énjére utal, és magában foglalja  a vágyait, gondolatait, jellemét, magatartását, képességeit, indítékait és céljait. Jehova teljes szívű szolgálata kizárja, hogy csak látszatból, gépiesen imádjuk őt. Ha tehát képmutatás nélkül, odaadóan szolgáljuk Istenünket, tökéletlen létünkre is elmondhatjuk, hogy teljes a szívünk iránta (2Krón 19:9).

4. Miről fogunk beszélni?

⁴ Hogy jobban megértsük, mit jelent teljes szívvel szolgálni Istent, vizsgáljuk meg Asa és három másik júdai király, Josafát, Ezékiás és Jósiás életét. A hibáik ellenére mind a négyen elnyerték Jehova helyeslését. Miért tekintett rájuk Isten úgy, mint akik teljes szívvel szolgálják őt, és hogyan követhetjük a példájukat?

5. Milyen erélyes intézkedéseket tett Asa?

⁵ Asa volt a harmadik király Júdában, miután a királyság kettészakadt. Megtisztította az országot a bálványimádástól, és eltávolította a férfi-templomiprostituáltakat. Sőt, „még nagyanyját, Maákát is megfosztotta úrnői méltóságától, mert az egy borzalmas bálványt készített” (1Kir 15:11–13). Ezenkívül meghagyta az alattvalóinak, „hogy keressék Jehovát. . ., és tartsák meg a törvényt és a parancsolatot”. Mindent megtett, hogy előmozdítsa az igaz imádatot (2Krón 14:4).

6. Mit tett Asa, amikor az etiópok megtámadták az országot?

⁶ Jehova békével áldotta meg Júdát Asa uralkodásának első tíz évében. De aztán az etióp Zerah kivonult Júda ellen az egymillió fős hadseregével és 300 szekérrel (2Krón 14:1, 6, 9, 10). Mit tett Asa ebben a válságos helyzetben? Teljes bizalommal Jehovához fordult. (Olvassátok fel: 2Krónikák 14:11.) Asa szívből jövő imájára válaszolva Isten elsöprő győzelemre segítette Júda népét: megsemmisítették az etióp sereget (2Krón 14:12, 13). Jehova azért, hogy megvédje a hírnevét, időnként még olyan királyoknak is győzelmet adott az ellenségeik fölött, akik nem voltak hűségesek hozzá (1Kir 20:13, 26–30). Asa azonban Istenre támaszkodott, és ő meghallgatta az imáját. Később előfordult, hogy ez a király ostobán járt el. Egyszer például Jehova helyett Szíria királyától kért segítséget (1Kir 15:16–22). Ennek ellenére Isten úgy ítélte meg, hogy „Asa szíve teljes volt [iránta] élete minden napján”. Hogyan lehetünk olyanok, mint Asa? (1Kir 15:14).

7–8. Hogyan követheted Asa példáját?

⁷ Honnan tudhatjuk, hogy teljes odaadással vagyunk-e Isten iránt? Kérdezzük meg magunktól: „Eltökélt szándékom, hogy azt teszem, amit Jehova helyesnek tart, védelmezem az igaz imádatot, és megóvom a gyülekezetet a romboló befolyástól?” Gondoljunk bele, micsoda bátorság kellett ahhoz, hogy Asa fellépjen Maákával, az anyakirálynéval szemben. Valószínűleg nem ismerünk senkit, aki ugyanolyan bűnben vétkes, mint Maáka, de lehetnek helyzetek, amikor nekünk is nagyon határozottnak kell lennünk. Például tegyük fel, hogy valamelyik családtagunk vagy barátunk bűnt követ el, és mivel nem bánja meg, kiközösítik. Mire indít ilyenkor a szívünk? Készek vagyunk megszakítani vele a kapcsolatot?

 ⁸ Asához hasonlóan te is bebizonyíthatod, hogy teljes a szíved Jehova iránt, ha őrá támaszkodsz, amikor heves ellenségeskedést tapasztalsz. Lehetséges, hogy az iskolában a többiek ugratnak vagy csúfolnak, mert Jehova Tanúja vagy. Esetleg kigúnyolnak a munkatársaid, amikor a keresztényi tevékenységekre szabadságot veszel ki, vagy azért, mert csak ritkán túlórázol. Ilyenkor imádkozz, ahogy Asa tette. Légy bátor, támaszkodj Jehovára, és szilárdan állj ki a mellett, amit helyesnek és bölcsnek tartasz. Isten Asához hasonlóan téged is meg fog erősíteni.

9. Hogyan tehetjük nyilvánvalóvá a prédikálómunkánkkal, hogy teljes a szívünk Jehova iránt?

⁹ Isten szolgáiként nemcsak azt tartjuk fontosnak, hogy mi magunk az igaz imádatot gyakoroljuk, hanem Asához hasonlóan másoknak is segítünk, „hogy keressék Jehovát”. Istenünk nagyon örül, amikor azt látja, hogy beszélünk róla a szomszédainknak és másoknak, és hogy ezt azért tesszük, mert szívből szeretjük őt, és őszintén törődünk az embertársaink jövőjével.

10–11. Hogyan vehetsz példát Josafátról?

¹⁰ „Josafát az apjának, Asának az útján járt” (2Krón 20:31, 32). Akárcsak az apja, ő is arra ösztönözte az izraelitákat, hogy keressék Jehovát. Megszervezte Júdában, hogy „Jehova törvényének könyve” alapján oktassák a népet (2Krón 17:7–10). Sőt, még Izrael északi királyságába, Efraim hegyvidékére is elment, „hogy visszatérítse. . . Jehovához” az ott élőket (2Krón 19:4). Igen, Josafát olyan király volt, aki „teljes szívéből Jehovát kereste” (2Krón 22:9).

¹¹ Ma mindannyian részt vehetünk abban a nagyszabású oktatási programban, melyet Jehova irányít. Kitűzted célul, hogy minden hónapban tanítasz másokat a Bibliából, és megpróbálod őket Isten szolgálatára ösztönözni? Ha törekszel rá, Jehova áldásával talán be tudsz vezetni egy bibliatanulmányozást. Szoktál imádkozni ezért? Kész vagy vállalni az ezzel járó kötelezettséget, és lemondani a szabad időd egy részéről? És ahogy Josafát elment Efraim területére, hogy visszafordítsa az embereket az igaz imádathoz, mi is törekedhetünk rá, hogy segítsünk azoknak, akik tétlenné váltak. Ezenkívül a vének időről időre segítő szándékkal meglátogatják a gyülekezet területén azokat a kiközösítetteket, akik talán már változtattak a helytelen életmódjukon.

12–13. a) Mit tett Josafát egy rémisztő helyzetben? b) Miért ismerjük el Josafáthoz hasonlóan, hogy segítségre szorulunk?

¹² Az apjához, Asához hasonlóan Josafát is megőrizte az Istenbe vetett bizalmát, amikor egy hatalmas sereg fenyegette az országot. (Olvassátok fel: 2Krónikák 20:2–4.) Bár nagyon megijedt, „arra fordította arcát, hogy keresse Jehovát”. Imában alázatosan elismerte, hogy ő és a népe nem elég erősek ezzel a nagy tömeggel szemben, és hogy nem tudják, mit tegyenek. Teljesen rábízta magát Jehovára, amit így fejezett ki: „csak rád tekintenek szemeink” (2Krón 20:12).

¹³ Velünk is előfordulhat, hogy nem tudjuk, mitévők legyünk, és hatalmába  kerít minket a félelem (2Kor 4:8, 9). Ilyenkor gondoljunk arra, hogy Josafát a nép füle hallatára mondta el imában, hogy milyen kiszolgáltatottnak érzik magukat (2Krón 20:5). A családfők úgy követhetik a példáját, hogy irányításért és erőért fordulnak Jehovához, hogy meg tudjanak küzdeni valamilyen nehézséggel. Nem kell ódzkodnod attól, hogy a családod előtt mondj ilyen imát. Így látni fogják, hogy mennyire bízol Jehovában. Ahogy Josafátnak segített, úgy neked is fog.

14–15. Mivel fejezte ki Ezékiás, hogy feltétel nélkül bízik Istenben?

¹⁴ Ezékiás király úgy vált ismertté, mint aki „mindig megtartotta Jehova parancsolatait”. Nehezebb helyzetben volt, mint Josafát, hiszen le kellett győznie a bálványimádó apja rossz befolyását. Ezékiásról azt olvassuk, hogy „ő távolította el a magaslatokat. Darabokra törte a szent oszlopokat, kivágta a szent rudat, és darabokra zúzta a rézkígyót, amelyet Mózes készített”, és amelyet akkoriban már bálványként imádtak az izraeliták. Ezékiás kizárólagos odaadással volt Jehova iránt, hiszen „mindig megtartotta Jehova parancsolatait, amelyeket Mózesnek parancsolt” (2Kir 18:1–6).

¹⁵ Ezékiás akkor is teljes szívéből bízott Jehovában, amikor az akkori világhatalom, Asszíria betört Júdába, és felvonult Jeruzsálem ellen. Az asszír király, Szanhérib gúnyt űzött Jehovából, és megpróbálta megfélemlíteni Ezékiást, hogy adja meg magát. Ezékiás azonban Jehovához imádkozott, bízva abban, hogy megmenti őket. (Olvassátok fel: Ézsaiás 37:15–20.) Isten válaszul az imájára küldött egy angyalt, és az lesújtott 185 000 asszír katonára (Ézs 37:36, 37).

16–17. Hogyan követheted Ezékiás példáját?

¹⁶ Később Ezékiás halálosan megbetegedett. Könyörgött Jehovához, hogy emlékezzen meg arról, hogy miként járt előtte. (Olvassátok fel: 2Királyok 20:1–3.) A Szentírás világossá teszi, hogy ma nem olyan időben élünk, amikor elvárhatnánk, hogy Isten csoda útján meggyógyítson minket, vagy meghosszabbítsa az életünket. De azt megtehetjük, hogy Ezékiáshoz hasonlóan így imádkozunk Jehovához: „előtted [jártam] igazságban és teljes szívvel”. Hiszel benne, hogy Jehova képes és kész is megerősíteni téged, amikor beteg vagy? (Zsolt 41:3).

¹⁷ Ezékiás példáján elmélkedve talán úgy érezzük, hogy ki kell iktatnunk valamit az életünkből, ami rossz hatással van az Istennel ápolt kapcsolatunkra, vagy elvonja a figyelmünket az igaz imádattól. Természetesen nem szeretnénk olyanok lenni, mint azok az emberek a világban, akik a közösségi oldalakon szinte bálványoznak másokat. Persze azzal nincs semmi baj, ha egy keresztény szívesen tartja a kapcsolatot a családjával vagy a barátaival egy ilyen oldalon. De a világban sokan túlzásba esnek: olyanokat követnek a közösségi oldalakon, akiket nem is ismernek, és rengeteg időt töltenek azzal, hogy képeket nézegetnek vagy híreket olvasnak róluk. Ha mi is ezt tennénk, fennállna a veszélye annak, hogy jelentéktelen dolgok emésszék fel az időnket. Sőt, az  is előfordulhat, hogy egy keresztény büszkévé válik attól, hogy sokan lájkolják a posztjait, és megsértődik, ha valaki már nem követi, hogy miket oszt meg egy közösségi oldalon. El tudod képzelni, hogy Pál apostol, Akvila vagy Priszcilla azzal töltené az idejét nap mint nap, hogy képeket posztol, vagy olyanokat követ, akik nem keresztények? Pálról azt olvassuk, hogy „a szónak szentelte magát”. Akvila és Priszcilla szintén azzal volt elfoglalva, hogy „még pontosabban [kifejtsék] az Isten útját” másoknak (Csel 18:4, 5, 26). Kérdezzük meg magunktól: „Ügyelek rá, hogy ne bálványozzak másokat, és ne töltsem az értékes időmet lényegtelen dolgokkal?” (Olvassátok fel: Efézus 5:15, 16.)

18–19. Miben szeretnéd utánozni Jósiást?

¹⁸ Ezékiás dédunokája, Jósiás király szintén elhatározta, hogy „teljes szívéből” megtartja Jehova parancsolatait (2Krón 34:31). Már tizenéves korában „keresni kezdte. . . Dávidnak Istenét”, és húszévesen hozzáfogott, hogy megtisztítsa Júdát a bálványoktól. (Olvassátok fel: 2Krónikák 34:1–3.) Jósiás sok más júdai királyt felülmúlt abban, hogy milyen buzgón cselekedte Isten akaratát. Ennek ellenére úgy érezte, hogy még fejlődhet ebben, amikor megtalálták és felolvasták neki a törvényt, melyet valószínűleg még Mózes írt le. Másokat is Jehova szolgálatára ösztönzött. Ez azt eredményezte, hogy az izraeliták „az ő napjaiban soha nem is tértek el Jehovának. . . a követésétől” (2Krón 34:27, 33).

¹⁹ A fiatalok Jósiáshoz hasonlóan jól teszik, ha minél hamarabb keresni kezdik Jehovát. Elképzelhető, hogy Manassé király, aki megbánta a bűneit, beszélt Jósiásnak Isten irgalmáról. Ha fiatal vagy, kérd meg az időseket a családodban és a gyülekezetben, hogy meséljenek arról, miként tapasztalták Jehova jóságát. És gondolj arra is, hogy milyen nagy hatással voltak Jósiásra az Írások. Ha te is olvasod Isten Szavát, az biztosan tettekre fog indítani, így boldogabb leszel, közelebb kerülsz Istenhez, és arra érzel majd késztetést, hogy másoknak is segíts megismerni őt. (Olvassátok fel: 2Krónikák 34:18, 19.) A Biblia tanulmányozása azt is felszínre hozhatja, hogy hogyan fejlődhetnél Isten szolgálatában. Tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy változtass, amin kell, ahogy Jósiás is tette.

20–21. a) Mi volt a közös a négy királyban, akiről beszéltünk? b) Miről szól a következő cikk?

²⁰ Hasznosnak érzed, hogy áttekintettük négy olyan júdai király életét, akik teljes szívvel szolgálták Jehovát? Izzó lelkesedéssel, teljes odaadással és állhatatosan cselekedték az akaratát, még akkor is, amikor félelmetes ellenségekkel néztek szembe. És ami a legfontosabb, mindezt tiszta indítékkal tették.

²¹ A következő cikkben látni fogjuk, hogy ez a négy király követett el hibákat. Ám Jehova, aki képes a szívekbe látni, úgy ítélte meg, hogy teljes a szívük iránta. Mi sem vagyunk tökéletesek. Vajon amikor minket vizsgál meg Jehova, ugyanígy azt állapítja meg, hogy teljes szívvel szolgáljuk őt? Erről lesz szó a következő cikkben.