A nyomdász, aki szívén viselte a Biblia sorsát

A KÉZZEL írott könyvek és tekercsek története több ezer évre nyúlik vissza. Nyomtatott könyvek viszont ehhez képest csak nem régóta vannak. Tudomásunk szerint az első nyomtatott könyveket Kínában állították elő i. sz. 868-ban. Vésett falapokat használtak a lenyomatok készítéséhez. Az 1400-as évek közepe táján Németországban Johannes Gutenberg feltalálta a mozgatható fém betűmintákat, és kinyomtatta az első Bibliát latin nyelven.

 Ám a Bibliák és más könyvek csak évekkel azután váltak elterjedtté, hogy a könyvnyomtatás iparággá nőtte ki magát. A német könyvnyomtatás központja Nürnberg lett. Ennek a városnak az egyik polgára, Anton Koberger volt talán az első, aki nagy mennyiségben és más országok számára is nyomtatott és kiadott Bibliákat.

Az egész emberiség hálás lehet a biblianyomtatás úttörőinek, köztük Anton Kobergernek. Ismerkedjünk meg a munkásságával.

„A Biblia volt az első helyen”

Koberger 1470-ben nyitotta meg Nürnberg első nyomdáját. Fénykorában a cége 24 nyomdagépet működtetett egyidejűleg, 100 nyomdászt, kézművest és más munkásokat alkalmazott Bázelben, Strasbourgban, Lyonban és egyéb európai városokban. Koberger középkori latin írásokat adott ki, és korának sok tudományos munkáját jelentette meg. Összesen 236-féle kiadványt készített. Ezek között több száz oldalas könyvek is vannak, amelyeket egyesével nyomtattak ki kézi működtetésű nyomdagépeken.

Koberger könyvei a jó minőségű betűképeinek köszönhetően híresen szépek és könnyen olvashatóak voltak. „Koberger szigorúan csak újonnan öntött, ép körvonalú betűmintákat használt. Nem engedte, hogy kopottakkal dolgozzanak” – írja Alfred Börckel történész. Ezenkívül Koberger sok könyvében és Bibliájában alaposan kidolgozott fametszetek voltak.

Munkássága során „mindvégig a Biblia volt az első helyen”, mondja Oscar Hase, Koberger életrajzírója. Koberger és a munkatársai mindent megtettek azért, hogy a rendelkezésre álló legpontosabb bibliai szövegeket szerezzék meg. Ez nem volt egyszerű feladat, hiszen sok pergamen kéziratot féltett kincsként őriztek a kolostorokban, és csak rövid időre adták kölcsön – ha egyáltalán odaadták –, hogy lemásolhassák.

Latin és német nyelvű Bibliák

Koberger 15 példányt készített a Biblia Latinából (Latin Biblia), amelynek első kiadása 1475-ben jelent meg. Néhány kiadásban még képek is voltak Noé bárkájáról, a tízparancsolatról és Salamon templomáról. Majd 1483-ban kiadta a Biblia Germanicát (Német Biblia), amelyből körülbelül 1500 példányt nyomtatott. Akkoriban ez nagyon soknak számított. Ez a Biblia több mint 100 fametszetet tartalmazott, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését, érthetőbbé tegye a szöveget, és hogy segítsen emlékezni a főbb bibliai történetekre azoknak, akik nem tudnak olvasni. A képek nagy hatást gyakoroltak a későbbi bibliaillusztrátorokra, és ez különösen a német Bibliákban fedezhető fel.

Koberger 1483-as német Bibliája nagyon népszerű lett, de a dolgok úgy alakultak, hogy több német nyelvű kiadást nem tett közzé. Bár a szerkesztők gondosan az egyház által elfogadott, latin Vulgatához igazították a szóhasználatot, a szöveg egy betiltott XIV. századi valdens * fordításon alapult. A következő évben, 1484-ben VIII. Ince pápa úgy döntött, hogy elpusztítja a valdens közösségeket. Ezután az egyház egyre erősebb támadást intézett a köznyelvre fordított Bibliák ellen. 1485. március 22-én a németországi Mainz városának érseke, Berthold kiadott egy rendeletet, amelyben elítélte a Biblia német nyelvre történő fordítását. A következő évben, január 4-én az érsek megújította a rendeletet. Ebben a gyűlölettől izzó légkörben Koberger már nem mert Bibliát nyomtatni német nyelven.

Anton Koberger fáradozásai azonban nem voltak hiábavalók. Az új iparágnak, a nyomdászatnak az úttörőjeként sokféle könyvet könnyebben elérhetővé és megfizethetőbbé tett Európában az embereknek. Munkájával hozzájárult, hogy a Biblia eljusson az átlagemberekhez.

[Lábjegyzet]

[Képek a 26. oldalon]

Balról jobbra: Fametszet Dánielről az oroszlánok vermében; aranyozott iniciálé; éles körvonalú betűképek

[Kép a 26. oldalon]

Koberger

[Képek a 26. oldalon]

Részletek Koberger latin és német nyelvű Bibliáiból, színes díszítésekkel és az 1Mózes 1:1 kommentárjával

[Képek forrásának jelzése a 26. oldalon]

Fotók a Bibliákról: Courtesy American Bible Society Library; Koberger: Mit freundlicher Genehmigung der Linotype GmbH