Saida mak Páskua?
Bíblia nia resposta
Páskua mak ema Judeu nia selebrasaun atu komemora tempu neʼebé Maromak halo ema Izraél sai livre husi situasaun atan iha rai-Ejitu iha tinan 1513 AEC. Maromak haruka ema Izraél atu hanoin-hetan akontesimentu importante neʼe tinan-tinan iha loron 14 iha fulan-Abib, neʼebé ikusmai hanaran fulan-Nisan tuir kalendáriu Judeu nian.—Éxodo 12:42; Levítico 23:5.
Tanbasá mak hanaran Páskua?
Liafuan “Páskua” refere ba tempu neʼebé Maromak salva ema Izraél bainhira nia oho oan-mane primeiru hotu iha Ejitu. (Éxodo 12:27; 13:15) Antes Maromak hamosu susar boot neʼe, nia haruka ema Izraél atu hisik bibi-malae oan ka bibi-timur nia raan iha sira-nia odamatan nia arus. (Éxodo 12:21, 22) Maromak sei haree sinál neʼe no “pasa” ka liu deʼit sira-nia uma hodi proteje oan-mane primeiru nia moris.—Éxodo 12:7, 13.
Oinsá mak ema Izraél sira selebra Páskua iha tempu Bíblia?
Maromak fó matadalan kona-ba oinsá atu selebra Páskua primeiru. a Selebrasaun Páskua neʼebé temi iha Bíblia inklui buat tuirmai.
Sakrifísiu: Família sira hili bibi-malae oan (ka bibi-timur) neʼebé tinan ida iha loron 10 iha fulan-Abib (Nisan), no sira oho ida-neʼe iha loron 14. Bainhira ema Izraél halaʼo Páskua primeiru, sira hisik animál neʼe nia raan iha odamatan nia arus, no tunu animál neʼe tomak no han.—Éxodo 12:3-9.
Hahán: Ema Izraél sira han bibi Páskua nian, no sira mós han paun neʼebé la iha fermentu no modo-tahan neʼebé moruk nuʼudar hahán Páskua nian.—Éxodo 12:8.
Festa: Ema Izraél selebra Festa Paun Fermentu-Laek nian ba loron hitu depois Páskua. Durante tempu neʼe, sira la han paun neʼebé iha fermentu.—Éxodo 12:17-20; 2 Krónikas 30:21.
Edukasaun: Inan-aman sira uza tempu Páskua atu hanorin sira-nia oan kona-ba Maromak Jeová.—Éxodo 12:25-27.
Viajen: Ikusmai, ema Izraél halo viajen ba Jeruzalein atu selebra Páskua.—Deuteronómio 16:5-7; Lucas 2:41.
Toman seluk tan: Iha Jesus nia tempu, selebrasaun Páskua inklui hemu tua-uvas no kanta.—Mateus 26:19, 30; Lucas 22:15-18.
Hanoin neʼebé sala kona-ba Páskua
Hanoin neʼebé sala: Ema Izraél sira han Páskua iha loron 15 Nisan.
Faktu: Maromak haruka ema Izraél atu oho bibi-oan bainhira loro-matan monu iha loron 14 Nisan no han kedas iha kalan neʼe. (Éxodo 12:6, 8) Ema Izraél nia loron komesa iha tempu neʼebé loro-matan monu no remata iha tempu neʼebé loro-matan monu iha loron tuirmai. (Levítico 23:32) Tan neʼe, ema Izraél oho bibi-oan no han Páskua bainhira 14 Nisan foin hahú.
Hanoin neʼebé sala: Ema Kristaun tenke selebra Páskua.
Faktu: Depois Jesus selebra tiha Páskua iha loron 14 Nisan tinan 33 EC, nia hahú selebrasaun foun ida. Neʼe mak Naʼi nia Han-Kalan. (Lucas 22:19, 20; 1 Korinto 11:20) Han-kalan neʼe troka Páskua, tanba neʼe atu komemora Kristu nia sakrifísiu nuʼudar “bibi-oan Páskua nian”. (1 Korinto 5:7) Jesus nia sakrifísiu mak diʼak liu fali sakrifísiu Páskua nian tanba neʼe halo ema hotu sai livre husi situasaun atan ba sala no mate.—Mateus 20:28; Ebreu 9:15.
a Liutiha tempu balu, selebrasaun neʼe iha mudansa balu. Porezemplu, foufoun ema Izraél halaʼo Páskua primeiru “ho ansi” tanba sira presiza prontu atu sai husi Ejitu. (Éxodo 12:11) Maibé bainhira sira tama ona iha rai neʼebé Maromak promete nanis, sira la presiza tan atu selebra ho ansi.