1. (a) Tanbasá mak urjente tebes ba ita atu luta hasoru Satanás ohin loron? (b) Oinsá mak ita hatene katak ita bele luta manán hasoru Satanás?

SATANÁS halo funu daudauk hasoru ema kose-mina iha rai no hasoru “bibi-seluk”. (João 10:16) Diabu nia planu mak, se nia sei iha oportunidade, nia hakarak tolan hotu Jeová nia povu antes ninia tempu badak neʼe remata. (Lee Apokalipse 12:9, 12.) Ita bele luta manán hasoru nia ka lae? Bele! Tanba Bíblia hatete: “Kontra Diabu, no nia sei halai husi imi.”—Tiago 4:7.

2, 3. (a) Tanbasá mak Satanás lakohi ema atu hatene katak nia iha duni? (b) Oinsá mak Ita rasik fiar katak Satanás iha duni?

² Ema balu goza ita se ita dehan katak Satanás iha. Tanba ba sira, Satanás no anju aat sira mak buat neʼebé ema inventa deʼit iha filme, iha livru, ka iha vídeo games. Sira dehan ema matenek ida nunka fiar ba buat sira hanesan neʼe. Satanás hirus ka lae se ema la fiar katak nia iha duni? Lae, tanba tuir loloos ida-neʼe mak nia gosta liu, atu nia bele bosok ema se ema la hatene katak nia iha.—2 Korinto 4:4.

³ Maibé nuʼudar Jeová nia atan, ita la monu ba Satanás nia lasu neʼe, tanba ita hatene katak nia iha duni. Oinsá mak ita hatene? Liuhusi Bíblia. Eskritura hatete katak iha jardín Eden, Satanás mak uza samea ida hodi koʼalia ba Eva. (Gênesis [Kejadian]  3:1-5) Nia mak ida neʼebé duun Job ba Jeová. (Jó [Ayub] 1:9-12) Nia rasik mak tenta Jesus. (Mateus 4:1-10) Komesa husi Maromak nia Ukun harii iha lalehan iha tinan 1914, Satanás mós halo funu hasoru ema kose-mina sira iha rai. (Apokalipse 12:17) Funu neʼe sei halaʼo toʼo ohin loron. Satanás seidauk rende an atu halakon ema kose-mina ho bibi seluk sira-nia fiar. Atu bele luta manán hasoru nia, ita tenke hamriik metin iha fiar. Iha lisaun neʼe ita sei haree dalan tolu neʼebé bele ajuda ita atu hamriik metin iha fiar.

4. Oinsá mak ita hatene katak Satanás foti-an tebes?

⁴ Satanás foti-an tebes. Se kriatura ida mak brani toʼo koʼalia hasoru Jeová, kontra ninia ukun no koko atu hadau fali Jeová nia direitu atu kriatura hotu adora nia, neʼe hatudu duni katak kriatura ida-neʼe foti-an duni. Satanás halo duni hanesan neʼe ba Jeová. Tan neʼe mak se ita hakarak hamriik metin atu luta hasoru Satanás, ita tenkesér hatudu haraik an hodi sees husi hahalok foti-an neʼe.—Lee 1 Pedro 5:5.

5, 6. (a) Gaba an mak sempre aat ka lae? Esplika toʼok. (b) Ezemplu saida deʼit husi Bíblia hatudu katak foti-an neʼe perigu?

⁵ Sentimentu gaba an bele hamosu hahalok foti-an. Maibé tuir loloos, sentimentu gaba an la sala. Iha disionáriu ida hatete katak gaba an mak sentimentu neʼebé ita iha tanba ita “sente iha dignidade no respeitu, sentimentu neʼe mós halo ita sente orgullu tanba ita rasik ka ita-nia ema ida halo buat diʼak ka hetan buat diʼak ida”. Apóstolu Paulo mós hatete ba ema Tesalónika dehan katak: “Ami gaba imi ba Maromak nia kongregasaun sira tanba iha terus no susar hotu neʼebé imi hasoru imi tahan ho fiar.” (2 Tesalónika 1:4) Entaun, se ita ka ema ruma halo buat diʼak ruma no ita sente katak neʼe foti ita-nia oin hodi halo ita sente orgullu uitoan, neʼe laʼós buat aat. Hanesan ita sente diʼak kona-ba ita-nia família mak sé, ita-nia kultura mak hanesan saida, no ita mai husi neʼebé.—Apóstolu 21:39.

⁶ Maibé se ita la kuidadu, gaba an bele halo ita sai foti-an no estraga ita-nia relasaun ho ema seluk no mós ita-nia relasaun diʼak ho Jeová. Foti-an bele halo ita hakribi konsellu sira neʼebé ita simu. (Salmo [Mazmur] 141:5) Ema neʼebé foti-an sente katak sira mak diʼak liu ema hotu. No Jeová odi tebes hahalok neʼe. (Ezequiel [Yehezkiel] 33:28; Amós 6:8) Maibé Satanás gosta tebes atu haree ema haleno ninia hahalok neʼe. Dala ruma Satanás mós sente kontente tebes hodi haree Nimrod, Liurai Ejitu, ka Absalão hatudu sira-nia foti-an, tanba neʼe hatudu katak sira monu ona ba ninia lasu! (Gênesis [Kejadian] 10:8, 9; Êxodo [Keluaran] 5:1, 2; 2 Samuel 15:4-6) Kaím mós tanba foti-an mak estraga ninia relasaun ho Jeová. Jeová fó konsellu ba nia atu ajuda nia, maibé tanba ninia foti-an, nia lakohi rona ba Jeová. Ikusmai tanba ninia ulun-toos neʼe halo nia la liga Jeová nia liafuan no halai ba halo sala.—Gênesis (Kejadian) 4:6-8.

7, 8. (a) Oinsá mak foti-an bele halo ema fihir rasa ka kór? (b) Saida mak bele estraga dame iha kongregasaun laran? Esplika toʼok.

⁷ Ohin loron, ema hatudu hahalok foti-an iha dalan oioin. Dalan ida mak fihir ka haree rasa ida diʼak liu ka makaʼas liu rasa seluk. Hahalok neʼe fihir ema nia kór, ka odi ema seluk tan deʼit rasa la hanesan. Sira fiar katak sira-nia rasa mak diʼak liu ka matenek liu ka aas liu fali rasa seluk. Diskriminasaun hanesan neʼe hamosu ona baku malu, funu, no masakre.

⁸ Buat hanesan neʼe sei nunka bele husik atu akontese iha kongregasaun laran. Maibé dala ruma tanba foti-an, diskute malu kona-ba buat kiʼik ida bele sai boot. Ida-neʼe  mak buat neʼebé akontese iha apóstolu sira-nia tempu. Tan neʼe mak Tiago husu sira: “Saida mak hamosu kontra-malu no istori-malu iha imi-nia leet?” (Tiago 4:1) Se ita mak foti-an no la gosta ka sente katak ita mak diʼak liu ema seluk, neʼe bele halo ita koʼalia ka halo buat ruma ba ema hodi hakanek sira. Se ida-neʼe mak akontese iha kongregasaun laran, kongregasaun nia dame mós bele lakon.—Provérbios (Amsal) 12:18.

9. Iha dalan saida mak Bíblia ajuda ita atu la fihir ema no la sai foti-an? (Haree dezeñu iha pájina 14.)

⁹ Se ita sente katak ita mak diʼak liu ema seluk, diʼak atu hanoin-hetan katak “Jeová odi tebes ema neʼebé foti-an”. (Provérbios [Amsal] 16:5) Tan neʼe mak diʼak atu haree fali ita-nia an oinsá mak ita hanoin ka sente kona-ba ema seluk. Husu ba ita-nia an: ‘Haʼu hanoin ka sente katak haʼu-nia rasa, nasaun, ka kultura mak diʼak liu ema hotu nian ka lae?’ Se ita mak iha sentimentu hanesan neʼe, karik ita tenke hanoin-hetan katak ‘husi ema ida deʼit mak Maromak halo nasaun hotu’. (Apóstolu 17:26) Ita bele hatete katak ema hotu mak rasa ida deʼit tanba ema hotu mai husi Adão, ita hotu nia beiʼala. Tan neʼe, beik atu hanoin katak rasa ida diʼak ka aas liu fali rasa seluk. Tanba Satanás hakarak aproveita atu uza ita-nia rasa hodi estraga ita ema kristaun nia domin no unidade. (João 13:35) Atu bele luta manán hasoru Satanás, ita tenkesér luta mós atu la bele foti-an.—Provérbios (Amsal) 16:18.

10, 11. (a) Tanbasá mak fasil ba ema atu hadomi mundu neʼe? (b) Domin ba mundu lori rezultadu saida ba Demas?

¹⁰ Satanás mak “ukun-naʼin mundu neʼe nian”, nia mak ukun hela mundu tomak. (João 12:31; 1 João 5:19) Tan neʼe mak buat barak neʼebé mundu neʼe oferese mak kontra Bíblia nia matadalan sira. Neʼe la dehan katak buat hotu iha mundu neʼe mak aat. Maibé, ita bele fiar katak Satanás hakarak duni atu uza ninia mundu hodi dada ita-nia atensaun atu halo ita monu ba sala, ka pelumenus halo ita hadomi ninia mundu atu ita la adora tan Jeová.—Lee 1 João 2:15, 16.

¹¹ Ida-neʼe akontese ona ba ema kristaun balu iha apóstolu sira-nia tempu. Porezemplu, apóstolu Paulo hakerek dehan: “Demas husik ona haʼu tanba nia hadomi mundu neʼe.” (2 Timóteo 4:10) Bíblia la esplika buat saida mak Demas hadomi husi mundu neʼe hodi halo nia husik Paulo. Karik Demas hadomi sasán mundu neʼe nian liu fali hadomi Jeová. Se neʼe mak akontese duni ba Demas, entaun nia lakon oportunidade barak atu simu bensaun husi Jeová, bensaun hanesan atu sai Paulo nia ajudante. Bensaun hanesan neʼe la bele buka-hetan husi mundu, só Jeová deʼit mak bele haraik bensaun ida-neʼe.—Provérbios (Amsal) 10:22.

12. Iha dalan saida deʼit mak ita bele monu ba “rikusoin” nia lohi?

¹² Buat hanesan neʼe mós bele kona ita ohin loron. Nuʼudar ema kristaun ida, ita hakarak atu bele tau matan ba ita-nia an no ba ita-nia família. (1 Timóteo 5:8) Jeová mós hakarak ita atu iha moris neʼebé diʼak, tan neʼe mak nia kria paraízu furak ba Adão no Eva atu hela. (Gênesis [Kejadian] 2:9) Maibé Satanás bele aproveita ho ita-nia hakarak neʼe atu lohi ita ba buka fali “rikusoin”. (Mateus 13:22) Ema barak hanoin katak atu sente kontente ka sai ema neʼebé susesu iha moris, tenkesér iha osan ka sasán barak. Ida-neʼe mak hanoin kleʼuk ida, tanba neʼe bele halo ita halakon buat folin boot ida husi ita-nia moris, neʼe mak ita-nia relasaun diʼak ho Jeová. Tan neʼe mak Jesus fó avizu ba ninia dixípulu sira: “Ema ida la bele sai atan ba naʼi-ulun rua, tanba nia sei odi ida  no hadomi ida seluk, ka sei apoia ida no hakribi ida seluk. Imi la bele sai atan ba Maromak no ba Rikusoin.” (Mateus 6:24) Se ita mak fó tomak ita-nia moris atu buka rikusoin deʼit, ita mós sei la adora tan Jeová. Ida-neʼe mak buat neʼebé Satanás hakarak duni husi ita! Neʼe duni, nunka sei bele husik osan ka osan nia kbiit atu halakon ita-nia relasaun importante ho Jeová. Atu luta manán hasoru Satanás, ita tenkesér haree didiʼak ita-nia moris atu la buka sasán deʼit.—Lee 1 Timóteo 6:6-10.

13. Mundu iha hanoin kleʼuk saida kona-ba moris kaben no relasaun seksuál nian?

¹³ Lasu ida tan husi Satanás nia mundu mak hahalok sala-foʼer. Ohin loron, ema barak hanoin katak atu laran-metin deʼit ba sira-nia kaben ka moris deʼit ho kaben ida mak hanoin neʼebé antigu ona no neʼe la fó liberdade ba ema. Porezemplu, artista feto ida dehan: “Ba feto ka mane, atu moris ho ema ida deʼit mak buat neʼebé difisil tebes. Haʼu nunka haree iha ema ida mak laran-metin ba ema ida deʼit, no haʼu sente la iha ema ida mak hakarak atu laran-metin ba ema ida deʼit.” Artista mane ida mós hatete: “Haʼu la fiar katak ita ema moris mai tenkesér kaben ho ema ida deʼit toʼo mate.” Bainhira rona ema naran-boot sira mak koʼalia hatún Maromak nia arranju kaben nian hanesan neʼe, neʼe halo Satanás kontente tebes, tanba Diabu nunka hakarak atu apoia Maromak nia arranju neʼe hodi haree ema iha moris kaben neʼebé susesu. Hodi nuneʼe mak se ita hakarak luta manán hasoru Satanás, ita tenke respeita Maromak nia arranju kaben nian.

14, 15. Oinsá mak ita bele hasees an husi hahalok sala-foʼer?

¹⁴ Atu kaben ona ka klosan, ita tenke luta makaʼas hasoru hahalok sala-foʼer naran deʼit. Neʼe fasil atu halo tuir ka lae? La fasil! Porezemplu, se ita mak eskola hela, karik loroloron ita rona kolega eskola sira gaba an kona-ba sira toba ona ho sé ka kona-ba sira haruka ona mensajen foʼer ba sé. Iha nasaun balu, ema nia haree kona-ba haruka mensajen ka foto aat ba ema, neʼe aat hanesan ho haree pornografia kona-ba labarik nian. Bíblia mós fó avizu katak: “Ema neʼebé halo sala-foʼer, nia halo sala kontra ninia isin-lolon rasik.” (1 Korinto 6:18) Loos duni, ema barak mak mate ka terus tanba sira hetan moras neʼebé mai husi hahalok sala-foʼer. Iha klosan barak mós hatete katak agora sira arrepende an tebes tanba antes kaben, sira toba ona ho ema seluk. Keta fiar ba televizaun ka filme sira neʼebé hatudu katak ema ida bele toba ho ema seluk arbiru deʼit. Sira hakarak bosok ita atu haree katak atu halo hahalok neʼebé kontra Maromak nia ukun-fuan, neʼe sei la lori konsekuénsia ida. Se ita mak fiar ba lia-bosok hanesan neʼe, ita sei monu ba “sala nia kbiit atu lohi” ita.—Ebreu 3:13.

¹⁵ Se ita mak hetan tentasaun ruma atu halo sala-foʼer, ita bele halo saida? Ita tenke rekoñese katak neʼe mak ita-nia fraku duni. (Roma 7:22, 23) Tuirmai halo orasaun ba Maromak atu fó kbiit ba ita. (Filipe 4:6, 7, 13) Hasees an husi situasaun neʼebé bele halo ita monu ba sala-foʼer. (Provérbios [Amsal] 22:3) No se tentasaun mosu, labele demora, hasees an kedas.—Gênesis (Kejadian) 39:12.

16. Jesus halo saida hodi la monu ba Satanás nia tentasaun, no ita bele aprende saida husi ninia ezemplu?

¹⁶ Jesus hatudu ezemplu neʼebé diʼak tebes mai ita. Bainhira Satanás tenta Jesus atu halo promete oioin ba nia, Jesus la tuur hodi hanoin kona-ba promesa sira neʼe diʼak ka ladiʼak, maibé nia hatete kedas ba Satanás: “Hakerek nanis ona.” (Lee Mateus 4:4-10.) Jesus nia koñesimentu  kona-ba Maromak nia Liafuan ajuda duni nia atu foti desizaun lalais no uza eskritura sira hodi kontra hasoru tentasaun. Atu luta manán hasoru Satanás, ita nunka atu husik ita-nia an monu ba tentasaun hodi halo hahalok sala-foʼer.—1 Korinto 6:9, 10.

17, 18. (a) Satanás bele uza lasu saida tan, maibé tansá mak ita la hakfodak ho buat sira-neʼe? (b) Saida mak hein hela Satanás iha futuru no tanbasá mak hatene ida-neʼe sei ajuda ita atu tahan?

¹⁷ Hahalok foti-an, buka rikusoin, no hahalok sala-foʼer mak buat tolu neʼebé Satanás uza atu lasu ema. Maibé nia sei iha lasu barak tan. Porezemplu, nia uza família hodi kontra ita, nia uza kolega eskola goza ita, ka nia mós bele uza governu atu bandu ita-nia serbisu haklaken. Ita sei la sente hakfodak bainhira ita hasoru terus sira-neʼe, tanba Jesus fó avizu nanis ba ninia dixípulu sira katak: “Ema hotu sei odi imi tanba haʼu-nia naran. Maibé ema neʼebé tahan toʼo rohan mak ida neʼebé sei hetan salvasaun.”—Mateus 10:22.

¹⁸ Entaun, oinsá mak ita bele luta manán hasoru Satanás? Jesus dehan: “Hodi tahan nafatin mak imi sei hetan imi-nia moris.” (Lucas 21:19) Loos duni, la iha buat ida neʼebé ema halo ba ita mak bele hakanek ita ba nafatin no la iha ema ida mak bele estraga ita-nia relasaun diʼak ho Jeová só ita rasik mak husik sira atu halo nuneʼe mai ita. (Roma 8:38, 39) Se Jeová nia atan ida mak mate, ita la bele hanoin katak Satanás manán ona, tanba aban-bainrua Jeová sei fó moris hiʼas fali ba ema neʼe! (João 5:28, 29) Maibé aban-bainrua Satanás mak sei hetan susar fali. Bainhira Jesus halakon tiha mundu aat neʼe, nia sei sulan Satanás ba tinan 1.000. (Apokalipse 20:1-3) Jesus nia ukun toʼo tiha tinan rihun ida nia rohan, nia sei husik Satanás livre ba tempu uitoan atu tenta ema perfeitu sira. Hotu tiha, Diabu sei lakon ka mate ba nafatin. (Apokalipse 20:7-10) Satanás nia futuru mak nakukun tebes. Neʼe la hanesan duni ho Ita-nian! Tan neʼe, Ita tenke hamriik metin iha fiar hodi kontra hasoru Satanás. Ita bele duni luta manán hasoru nia!