Tuir Josué (Yosua) 6:10-15, 20, tropa Izraél marxa haleʼu Jerikó loron ida dala ida, toʼo loron neen. Iha loron hitu nian, sira marxa haleʼu ba dala hitu, depois Maromak halo sidade nia moru boot sira monu hotu. Ema Izraél tama hodi manán Jerikó. Iha ka lae evidénsia husi arkeolojia neʼebé konkorda ho buat neʼebé Bíblia hatete kona-ba tempu badak neʼebé ema Izraél serka haleʼu Jerikó?

Iha tempu antigu se ema hakarak manán sidade boot ida, baibain tropa sira serka haleʼu sidade neʼe ba tempu kleur toʼo hahán iha sidade neʼe sai menus no ema sai fraku mak sira foin ataka. Baibain ema neʼebé manán sidade neʼe, sira hadau hotu rikusoin no buat hotu husi sidade neʼe. Maibé kona-ba sidade Jerikó, arkeólogu sira keʼe hetan hahán barak neʼebé husik hela. Revista ida naran Biblical Archaeology Review hatete katak bainhira arkeólogu sira keʼe rai iha sidade Jerikó nian, sira hetan trigu barak. Baibain arkeólogu sira neʼebé keʼe rai iha sidade antigu sira la hetan hahán barak hanesan neʼe. Dala ruma sira hetan deʼit sanan rai ida ka rua nakonu ho trigu maibé laʼós barak tebes hanesan neʼe.

Tuir Bíblia, Maromak bandu ema Izraél atu labele hadau Jerikó nia rikusoin, inklui mós trigu. (Josué [Yosua] 6:17, 18) Ema Izraél mós ataka iha tempu neʼebé ema Jerikó foin koʼa trigu, tan neʼe iha trigu barak iha sidade laran. (Josué [Yosua] 3:15-17; 5:10) No tanba iha sidade Jerikó sei iha trigu barak, neʼe hatudu katak tempu neʼebé ema Izraél serka Jerikó mak tempu neʼebé badak, hanesan Bíblia hatete.